Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában
55-60 évesek között hirtelen megugró alfabetizáció (74,22 százalékról 91,64 százalékra) azzal függhet össze, hogy a munkapiac kvalifikált, illetve alacsony kvalifikációjú szegmenseiben elhelyezkedő emberek nem ugyanolyan sokáig maradtak helyben, és átlagos élettartamuk is eltérő lehetett.46 1900-ban az írni-olvasni tudók aránya 76,82 százalék volt, ami az előző fejlődéshez képest enyhe csökkenést jelentett. A 15-20 évesek csoportjában azonban még ekkor is emelkedés volt megfigyelhető: 93,68 százalék. Megint csak enyhén csökkenő tendenciát mutatott a férfiak korcsoportjai sorában, viszont észrevehetően csökkent a 20 év feletti nőknél. A 20—25 éveseknél még mindig jobb volt, mit 10 évvel ezelőtt, a 25-30 éveseknél és a következő csoportokban azonban már alacsonyabb lett. Azok, akik 10 évvel korábban hiányzó ismeretekkeljöt- tek a városba és ott is maradtak, vagy 20 évvel azelőtt már korán elhagyták az iskolát, nyilván nem pótolhatták ezt a hiányt. 1900-ra megint emelkedett az összes evangélikus lakosság tudásszintje: 81,04 százalékuk tudott írni-olvasni, és ha a csak olvasni tudókat is beszámítjuk, akkor ez az arány 82,32 százalék lesz. Lassan a férfiak és nők ezen képességei közötti eltérés is kezd eltűnni: a férfiaknál az analfabéták aránya az összes idősebb korcsoportban is 10 százalék alatt maradt, míg a nőknél csak az 50 év felettiek körében emelkedett ennél magasabbra.47 Az 1880-as foglalkozási statisztika még jobban szemlélteti azt, ahogyan a budapes46 Körösiék ezt a relációt azonban nem számították ki. 47 Körösi—Thirring, 1905. 48. tábla alapján. 46 Körösi, 1871.65. tábla alapján. Ahogyan a korrelációk statisztikájával való összehasonlítás ti evangélikusság tulajdonképpen különböző képzettséggel rendelkező és a munkapiac eltérő szegmenseiben elhelyezkedő csoportokból tevődött össze. Már 1870-ben megfigyelhető, hogy az - akkor foglalkozás szempontjából egyedül elemzett — férfiak között48 a bevándorló munkakereső férfiak miatt e csoportban az evangélikusok aránya magasabb, mint az összlakosságban, hogy a „tanulók” között (6,63 százalék) viszont egy kicsit alacsonyabb marad, mint a teljes csoportban (6,7 százalék; az egész pesti lakosságban azonban: 5,92 százalék). 1881-ben, amikor a tanulókat is további alcsoportokba osztották, megint megállapítható, hogy az evangélikusok (az összes férfi között: 5,87 százalék, az egész városban: 5,54 százalék) az elemi és polgári iskolák tanulói között alul vannak reprezentálva (5,21 százalék, faktor 0,89).49 Az ezeket az oktatási intézményeket látogatók nagy többsége az evangélikusoknál nyilván arra hajlott, hogy másoknál korábban hagyja el az iskolapadot. Az iskolarendszer magasabb szintjein azonban nőtt az evangélikusok aránya. Már a középiskolákban 6,03 százalékkal szerepeltek, a képezdék- ben és főleg az egyetemen arányuk még emelkedett. Az utóbbiakban 5,52 százalék volt.50 Hasonló a helyzet 1891-ben. Az elemi iskolákban az evangélikusok aránya (fiúk és lányok) alacsonyabb (5,17 százalék), mint az összlakosságban (5,59 százalék). Az akkor különállónak tekintett polgári iskolákban 6,22 százalékkal már kicsit magasabb volt. Az evangélikusok alacsony mutatja, a gyermekeket beleértve. 49 A laktor a kategóriabeli reprezentációt az egész csoportban való arányhoz viszonyítja, so Kőrössy 1881.87. tábla alapján. 123
