Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában
átlagos részesedése az elemi iskolákban azért is alakult így, mert a lányok aránya még alacsonyabb volt (4,49 százalék). A középiskolákban az evangélikusok (férfiak és nők) aránya aztán már kétszer olyan magas volt, mint az elemi iskolákban (11,72 százalék). Különösen a képezdéket (8,39 százalék), az egyetemeket (9,45 százalék), de mindenek felett a műegyetemet (12,30 százalék) és a szakiskolákat (13,32 százalék) látogatták.51 Az erős bevándorlás nemcsak a lakosság demográfiai dinamikájára hatott (és ezzel az egyházaknak is specifikus kihívást jelentett,52 ami eltért tevékenységük feltételeitől a hagyományos, stabilabb népességű evangélikus gyülekezetekben). Szakmai, illetve megélhetési profiljuk is eltért az országos aránytól.53 Fent már utaltunk a hivatalnokok, bírák és egyéb szakemberek, valamint vállalkozók és kereskedők csoportjára, amelyik - főleg annak korai szakaszában - a felekezet társadalmi arculatát megformálta, és a mellettük növekvő mértékben beáramló, a kibontakozó iparban és a szolgáltató szektorban munkát keresők csoportjára. 1870-ben az evangélikusok a budapesti foglalkozási statisztikában az iparban, különösen pedig a szellemi szolgáltatások szektorában lakossági átlaguk felett voltak képviselve.54 A mezőgazdaság, ami a fővá51 Kőrössy 1891. 69. tábla alapján. 52 Lásd: Brandt Juliane: A (buda-)pesti református egyház dualizmuskori adólistái. Megfigyelések a nagyvárosi egyházi integráció problémáiról. In: Reformátusok Budapesten. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról. Szerk.: Kósa László—Kiss Réka. Agumentum - ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, Budapest, 2006.1. k. 173-196. old. rosi megélhetési lehetőségek között úgysem volt jelentős, nem az ő területük volt. Az ott dolgozók között csak 5,03 százalék volt evangélikus, lényegesen kevesebb, mint a férfi lakosságban. (A reformátusoknál ez másképp volt, ők ott kétszer annyian voltak, mint az összes férfi között.) Az iparban az evangélikusok aránya 7,57 százalékot tett ki, azaz az átlag 1,13-szorosát. Miközben az élelmiszer-, a ruházati- és az építőipar, a pipere- és tisztítóipar és az agyagipar átlagos reprezentációjú ágak voltak, arányuk a szövő-fonó iparban (8,25 százalék, szorzó: 1,23), a faiparban (8,24 százalék, szorzó: 1,15, különösen a faesztergályosoknál: 15,34 százalék, szorzó: 2,29), a sokszorosító iparban (9,08 százalék, szorzó: 1,52) és a bőr- és papíriparban (12,90 százalék, szorzó: 1,92), pl. a könyvkötőknél (12,42 százalék) az átlag felett volt. Magasabban voltak képviselve a fémiparban (10,55, szorzó: 1,35) és a műszeriparban is (10,19 százalék, szorzó: 1,52). Kereskedelem és forgalom ezzel szemben átlagos reprezentációjú ágak voltak, eltekintve a bank- és hitelügytől, ahol az evangélikusok részesedése 10,43 százalék (szorzó: 1,56) volt. (Velük szemben a reformátusok távol tartották magukat a szektortól: csak 1,93 százalékkal képviseltették magukat, azaz a dolgozó férfiak közti ará53 Erről lásd: Karner, Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. Kiadó?, Debrecen, 1931. vagy Brandt Juliane: A weberi tézis és a magyarországi protestantizmus a dualizmus idején. In: Szociáletika és társadalom. Szerk.: Bolyki János — Tenke Sándor. Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, 1999. 157-179. old. A továbbiakban: Brandt, 1999. 54 Körösi, 1871. 65. tábla alapján. 124
