Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában
Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában' BRANDT JULIANE B uda visszavétele után Pesten és Budán sokáig nem volt lehetséges protestáns gyülekezetét alakítani. I. Lipót király Pest régi jogait helyreállító kiváltság- levele értelmében Pesten protestáns nem kaphatott polgárjogot, nem vehetett ingatlant. Ugyanezek az elvek érvényesültek Budán is.2 Csak 11. József tü.relmi rendeleté változtatott a helyzeten. így 1787-ben a kevés számú Pest-budai evangélikus, gróf Beleznay Miklósné, szül. báró Podma- niczky Anna kezdeményezésére, gyülekezetét alakított, lelkészt és tanítót választott, és először magánházban istentiszteletet kezdett tartani.3 1792-ben már az 1790-es országgyűlés vallásügyi törvényhozása után, királyi adományként Pest város szélén, a mai Deák téren telket kaptak templom, lelkészlak és iskola építésére. Először a két utóbbi épült meg 1793-1799 között, majd 1811 -re a templom is elké1 A címmel Vörös Károly informatív tanulmányára kívánok utalni: A reformátusság Budapesten a dualizmus korában. In: Kálvin téri tanulmányok. Tanulmányok a Budapest Kálvin téri református gyülekezet történetéhez. Szerk.: Tóth Károly — Balázs László. Ráday Kollégium, Budapest, 1983. 55-61. old. 2 Lásd: Források Budapest Múltjából. I. Források Buda, Pest és Óbuda történetéhez. 1686-1873. Szerk.: Bácskai Vera. Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1971.29-33. old., Doleschall, Alexander: Das erste Jahrhundert aus dem Leben einer hauptstädtischen Gemeinde. Aus Veranlassung des hundertjährigen Bestandes der Pester evang. Kirchengemeinde A. C. geschildert von E. A. Doleschall, Pfarrer der deutschen evang. Gemeinde. Franklin, Budapest, 1887.10. old., Farkas József: A pesti retormátus egyház 101 éves története. Tóth László, Kecskemét, 1898.16. old., Benda Kálmán: A pesti gyülekezet újraéledése. In: Tóth - Balázs I. m. 25-37. old. Erről részletesebben lásd: Doleschall I. m. 111 t
