Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Palota és villa - Gál Éva: Lakás vagy nyaraló?
belterületi utcavonalak folytatásában (ezek közé tartozott a mai Römer Flóris, Gül Baba, Keleti Károly utca és a Bimbó út). A következő időkben, az első világháború kitöréséig eltelt néhány évtizedben nagy lendülettel folytatódott a rózsadombi villanegyed kiépülése. Mielőtt azonban a részletekbe belemennénk, tisztázni kell egy terminológiai kérdést. Az építészeti szakirodalom szerint modern kori villának a szó szigorú értelmében csak olyan szabadon, kertben vagy parkban álló, általában egy család használatára szolgáló épület nevezhető, amelyben reprezentációs célokra alkalmas helyiségek is vannak2. Ha ezt a meghatározást vesszük alapul, akkor sem a hegyvidéki, sem a rózsadombi villanegyed kifejezés nem pontos, mert az épületek jelentős része nem felel meg ennek a követelménynek. A Rózsadomb esetében azonban a nyaralónegyed ugyanilyen pontatlan lenne, mert már a beépülés első éveiben sok új épület nemcsak nyaralóul, hanem a tulajdonos állandó lakásául is szolgált. Ma már a Rózsadombot meglehetősen egyértelműen villanegyednek nevezik, jóllehet az épületek nagy része ma sem felel meg szigorúan az építészettörténészek által használt kritériumnak. Az egyszerűség kedvéért azonban a szóban forgó területet továbbra is villanegyednek, a vizsgált időszakban egyre nagyobb számban épülő rózsadombi kertes házakat villának vagy családi háznak fogom nevezni, kivéve azokat, amelyeket maguk 2 Vö. Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Budapest, 1995. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 15-17. old. 3 Lásd Gál Éva: A rózsadombi villanegyed kezdetei az építtetők minősítettek határozottan nyaralónak. Egy másik előzetesen tisztázandó kérdés az időközben megváltozott utcanevek kérdése. Hogy ne kelljen az utcanevek esetében minduntalan a „mai” jelzőt használni, amikor a korabeli utcanév nem azonos a maival, az alábbiakban ismertetem az akkor érvényes elnevezéseket, s a továbbiakban azokat fogom használni. Az általunk vizsgált terület, vagyis az Országút és Újlak külterületi útvonalai akkor kaptak nevet, amikor a beépülés olyan fokot ért el, hogy már szükségessé vált ezen útvonalak (korábbi dűlőutak, kocsi- utak, esetleg ösvények) névvel való megkülönböztetése. Ezt megelőzően a parcellákat, telkeket és a rajtuk esetleg már álló építményeket is csak a dűlőnév és a telekkönyvekben szereplő telekszám szerint tartották nyilván. A rózsadombi utcaelnevezések folyamatát egy korábbi írásomban már ismertettem3, ezért itt most csak a kezdeti időkhöz képest megváltozott utcanevekkel foglalkozom. A mai Rómer Flóris utcát a tárgyalt időszakban Zárda utcának, a Keleti Károly utcát előbb Oszlop (korábban Zöldoszlop) utcának, majd 1913-tól 1921-ig Heltai Ferenc utcának, a Levél utcát rövid ideig Kis Zárda utcának, a mai Gül Baba és Bolyai utcát egy régebbi telektulajdonosról Nieder- mayer utcának, nevezték. Bonyolultabb a helyzet a mai Bimbó út, Ady Endre utca, Ribáry utca, Pasaréti út és (1880—1890-es évek). In: Gyáni Gábor (szerk.):Az egyesített főváros. Pest, Buda, Óbuda, Budapest, 1998. Városháza, 245-253. old. 40
