Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Nagy Ágnes: Lakóközösség kontra háztulajdonos, házmegbízott kontra házfelügyelő: Osztályharc a bérházban

bérházak világában cselekvő kommunisták téttel bíró harcként éltek meg, az az állam- hatalmi tényezőt alkotó MKP számára tét nélküli maradt. Ami a két szint közötti kapcsolatot megteremti, az a hatóságok szintje. Ez az a szint, amely a névtelen egyének cselekvésének hatékonyságot biz­tosíthatott. Az 1945-1947/1948 közötti évek folyamatait illetően ebben a megkö­zelítésben az kaphat megvilágítást, aho­gyan az egyéni cselekvésmódok - legyen az kommunista vagy bármi más - a pártküz­delmek célpontjait képező hatóságoknál, az államigazgatás intézményeiben fogadta­tásra találtak, ahogyan az állampolgári cse­lekvések és az intézményes gyakorlatok összetalálkoztak vagy éppen kikerülték egymást. Ily módon a történetírás által en­titásként kezelt intézmények, hatóságok társadalmi gyakorlatokat, magatartásmin­tákat, cselekvésmódokat generáló műkö­désükben válnak megközelíthetővé: a ha­tóság, illetve intézmény és az állampolgár közötti érintkezésekben, a társadalom min- dennapiságába beágyazódott létezésükben. A magatartásminták, cselekvésmódok ala­kulásának láthatóvá váló mechanizmusai pedig, ahogyan a Kommunista Pártnak mint a politikai hatalom tényezőjének a lakóhelyi jelenléte működött, a politikai hatalom és a társadalom viszonyát illetően világítanak meg alapvető működéseket. Az általunk vizsgálat tárgyává tett társa­dalmi térben zajló folyamatokban az állam­továbbra is a demokrácia őrszemei maradnak. Szabad Nép, 1945. június 29., 3. old. Egy további cikk a témában már csak 1945 végén jelent meg, hatalmi szinten megjelenő politikai sze­replők, ideológiák közötti küzdelmeknek egy olyan dimenziójába léptünk be, ahol azok a társadalom bármely tagját érintő hétköznapiságban zajlottak. A hétköznapi- ság vizsgálata lehetővé teszi, hogy az 1945-1947/1948 közötti éveket ne kizáró­lag az államapparátusban végbement átala­kulásokkal, azaz az állami szervek, hatósá­gok, a közigazgatási pozíciók Kommunista Párt általi bekebelezésével mint a pártál­lam megteremtésének lépéseivel azonosít­suk. Az intézmény fogalmát kitágítva olyan intézményesített pozíciókat tehetünk vizsgálat tárgyává, amelyek közösségek személyközi kapcsolataiban, viszonyrend- szereiben léteztek. Miután így azok a min­dennapi társadalmi helyzetek állnak előt­tünk írott nyomaikban, amelyekben a politikai-társadalmi átalakulás a cselekvő- megnyilatkozó és megnyilatkozásaikban értelmezéseket elsajátító és újraalkotó - egyének mindennapi érintkezéseiben megy végbe, egy olyan perspektívát nyithatunk, amely a politikai változásokat a társadalom mindennapiságában teszi láthatóvá. Azaz a társadalmi átalakulásokat olyan módon ma­gyarázzuk, hogy az 1945-től az államhatalmi politizálás szintjén megjelenő értelmezése­ket, koncepciókat a névtelen egyének általi használatukban - elsajátításukban és újraal­kotásukban —mutatjuk mega társadalmi át­alakulásokat generáló tényezőkként, me­chanizmusokként. lásd: A ház- és tömbmegbízottak a házfelügyelők új igazoltatását követelik. Szabad Nép, 1945. december 12., 3. old. 188

Next

/
Thumbnails
Contents