Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Nagy Ágnes: Lakóközösség kontra háztulajdonos, házmegbízott kontra házfelügyelő: Osztályharc a bérházban
bérházak világában cselekvő kommunisták téttel bíró harcként éltek meg, az az állam- hatalmi tényezőt alkotó MKP számára tét nélküli maradt. Ami a két szint közötti kapcsolatot megteremti, az a hatóságok szintje. Ez az a szint, amely a névtelen egyének cselekvésének hatékonyságot biztosíthatott. Az 1945-1947/1948 közötti évek folyamatait illetően ebben a megközelítésben az kaphat megvilágítást, ahogyan az egyéni cselekvésmódok - legyen az kommunista vagy bármi más - a pártküzdelmek célpontjait képező hatóságoknál, az államigazgatás intézményeiben fogadtatásra találtak, ahogyan az állampolgári cselekvések és az intézményes gyakorlatok összetalálkoztak vagy éppen kikerülték egymást. Ily módon a történetírás által entitásként kezelt intézmények, hatóságok társadalmi gyakorlatokat, magatartásmintákat, cselekvésmódokat generáló működésükben válnak megközelíthetővé: a hatóság, illetve intézmény és az állampolgár közötti érintkezésekben, a társadalom min- dennapiságába beágyazódott létezésükben. A magatartásminták, cselekvésmódok alakulásának láthatóvá váló mechanizmusai pedig, ahogyan a Kommunista Pártnak mint a politikai hatalom tényezőjének a lakóhelyi jelenléte működött, a politikai hatalom és a társadalom viszonyát illetően világítanak meg alapvető működéseket. Az általunk vizsgálat tárgyává tett társadalmi térben zajló folyamatokban az államtovábbra is a demokrácia őrszemei maradnak. Szabad Nép, 1945. június 29., 3. old. Egy további cikk a témában már csak 1945 végén jelent meg, hatalmi szinten megjelenő politikai szereplők, ideológiák közötti küzdelmeknek egy olyan dimenziójába léptünk be, ahol azok a társadalom bármely tagját érintő hétköznapiságban zajlottak. A hétköznapi- ság vizsgálata lehetővé teszi, hogy az 1945-1947/1948 közötti éveket ne kizárólag az államapparátusban végbement átalakulásokkal, azaz az állami szervek, hatóságok, a közigazgatási pozíciók Kommunista Párt általi bekebelezésével mint a pártállam megteremtésének lépéseivel azonosítsuk. Az intézmény fogalmát kitágítva olyan intézményesített pozíciókat tehetünk vizsgálat tárgyává, amelyek közösségek személyközi kapcsolataiban, viszonyrend- szereiben léteztek. Miután így azok a mindennapi társadalmi helyzetek állnak előttünk írott nyomaikban, amelyekben a politikai-társadalmi átalakulás a cselekvő- megnyilatkozó és megnyilatkozásaikban értelmezéseket elsajátító és újraalkotó - egyének mindennapi érintkezéseiben megy végbe, egy olyan perspektívát nyithatunk, amely a politikai változásokat a társadalom mindennapiságában teszi láthatóvá. Azaz a társadalmi átalakulásokat olyan módon magyarázzuk, hogy az 1945-től az államhatalmi politizálás szintjén megjelenő értelmezéseket, koncepciókat a névtelen egyének általi használatukban - elsajátításukban és újraalkotásukban —mutatjuk mega társadalmi átalakulásokat generáló tényezőkként, mechanizmusokként. lásd: A ház- és tömbmegbízottak a házfelügyelők új igazoltatását követelik. Szabad Nép, 1945. december 12., 3. old. 188
