Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Bácskai Vera: Egy úriház és lakói Pesten
lakásigényeinek kényszerű korlátozása miatt kerülhetett sor. Alakók 1936-ban A szolgálati lakásokat és az irodákat leszámítva a 48 lakás bérlőinek több mint fele, foglalkozása alapján, a középosztályba tartozónak tekinthető: ide soroltam a két föld- birtokost, két katonatisztet, két egyetemi tanárt, négy orvost, két ügyvédet, két zenetanárt és nyolc tisztviselőt.8 Esetleg még körükbe tartozhatott a két magánzó közül a részvényesként is megjelölt, 3 szobás lakást fenntartó Farkas Béla is, valamint az ezüstgyárosként titulált, illetve ékszerészként megelölt további három személy. Az inkább a kispolgárinak minősíthető foglalkozások közé soroltam a kisiparosokat: egy-egy órást, szabót, kárpitost, varrónőt, két kereskedelmi ügynököt, öt alkalmazottat, az egyik magánzót, egy nyugdíjast. Egy személy foglalkozását a lakbérjegyzék nem tüntette fel, és mivel 1939 előtt elköltözött, a hiányzó adatot a nép- számlálásból sem pótolhattam. A nagy és kislakások megoszlása a két társadalmi csoport között nem okoz meglepetést. A 4-6 szobás lakásokat kizárólag a középosztály tagjai bérelték. 1936 körül a három öt-, illetve hatszobás lakás közül csupán egyetlen, dr. Cholnoky Jenő földrajztudós, nyugalmazott egyetemi tanáré szolgálta lakás céljait. A 2600 forintért bérelt ötszobás lakásban az 1941. évi nép8 A lakbérjegyzék az egyik 2 szobás, cselédszoba nélküli lakás bérlőiéként egy operaénekest jelölt meg, róla azonban az 1941. évi népszámlálási összeírás szerint feleségével és anyósával élt, kényelmükről szakácsnő és szobalány gondoskodott. Úgy tűnik, ez volt az egyedüli család, amely a felső középosztály szintjén élt. A másik két nagy lakás egyúttal munkahelyi funkciót is betöltött. A legnagyobb, hatszobás lakást Dr. Róth Arnold, akkor 55 éves orvos, a ház egyik legrégebbi, 1910 óta itt élő lakója foglalta el, évi 2100 forint lakbért fizetett. 1941 előtt a lakásból leválasztottak egy egyszoba-kony- hás-kamrás lakást, amelyet 1941-ben egy versenytéri ügynök bérelt. Róth ekkor ötszobás lakásából 2 szobát tartottak számon rendelőként (feltehetően az egyik a várószoba lehetett). A lakásban a népszámláláskor 5 személyt írtak össze: feleségét, két gyermekét és egy cselédet. Feltehető, hogy a három lakószoba mellett az orvosi rendelőt is használhatták rendelési időn kívül, dolgozószoba gyanánt, vagy - mint Granasztói Pál esetében - valamelyik családtag hálóhelyéül is szolgálhatott.9 Dr. Vajda Miklós orvos ötszobás (az egyik szoba az udvarra nézett) lakásából is kettőt foglalt el a rendelő. Évi lakbére 2000 forint volt. Ok már zsúfoltabban élhettek, mert feleségén és a cseléden kívül 2 albérlőt is tartott. Az 1905 óta itt élő Baján Ferenc ügyvéd 1936 körül még csak négyszobás lakásban élt, az évtized végén kibérelte a szomszédos udvari kétszobás lakást is, feltehetően irodájának a lakástól való elkülönítése céljából. A két lakás bére 2825 forintra rúgott, a maívből kiderült, hogy csupán kardalos volt. g Granasztói Pál: Vallomás és búcsú. Magvető, 1965. 469. old. 154
