Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)
1931
Pesti utca Erzsébet téri verebek - Korkép - Toprongyos, öreg koldus - Modern bölcső A z Erzsébet téren andalgunk. A kaviccsal hintett utakon apró gyerekek ugrálnak parányi lábaikkal, fáradhatatlanul, valami ősi mozgási ösztöntől hajtatva. Kis szájuk se pihen, egy pillanatra sem. Csipognak-csi- vognak-csiripelnek. De mi ez: az Erzsébet téren csak a gyerekek ugrálnak, csak ők csiripelnek? Hová lettek a híres, nevezetes Erzsébet téri verebek? Mutatónak is alig látunk néhányat. Hová tűntek? Itt, a környéken legenda jár róluk. Azt mondják, hogy egy szép napon egyszer csak megjelent a tér felett, a Semmelweis szobor mögött-valahol a kert közepe táján -, még a fát is tudják pontosan, hogy melyiken: egy bagoly. Pállasz Athéné madara méltóságosan letelepedett, s a legnagyobb szemtelenséggel a verebek szemébe vágta: „nagyfejű”. A verebek halálosan megsértődtek, odébbálltak s azóta csak véletlenül téved oda olyan veréb, amelyik még nem hallott erről a szörnyű sértésről. Korkép: Esta a budai Duna-parton, villanylámpa fényénél egy pádon bokorugrós szoknyás, pruszlikos fiatal falusi lány ül. Kezében törött kézitükörke. A szemöldökét tépegeti ki, szálanként. Bankpalota bejáró küszöbén alkonyat felé, a hivatalos órák végeztével öreg, toprongyos kuldus ül. 96
