Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)
1930
Angliában a népszállók magánvállalkozók kezében vannak, és jó üzletet jelentenek ... A hatvan méter hosszú folyosó a vadonatúj kókuszszőnyeggel nagyon tetszetős hatást kelt. Tisztább, rokonszenvesebb ez, mint a legtöbb vidéki szálló. Ebédnél a rádió szól. Az étkező nyilvános. Nők is jöhetnek oda. Megtudjuk, hogy 1912 óta (vagyis a szálló fönnállása óta) mindössze két öngyilkosság történt: egy, aki fölakasztotta magát, egy pedig leugrott az emeletről. Szabóműhely, cipészműhely. Kitűnően világított olvasóterem. Könyvtár háromezer kötettel. Öreg, szakállas férfiak újságot olvasnak. Három asztalnál dominóznak. Ott ül egy vöröses szőke hajú, Krisztus-szakállú modell is, aki festőkhöz jár, és ebből él. Mellette egy budai koldus áll, s nézi, hogy milyen követ tesz le a Krisztus-szakállú modell. Csönd van ... 1930. június 14., szombat, 8. old. 27
