Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)

1933

A házi kutyák, akár a gyerekek, ösztönösen félnek a rendőrtől. Hiszen mindig azzal fenyegetik őket. Ha valami csínyt követnek el - például szájkosár nélkül szaladnak az utcára -, odakiáltják nekik: „Jön a rendőr”. Budán a kutyák se félnek a rendőrtől. Egyik étterem tulajdonosának van egy remek farkaskutyája. Nappal otthon ődöng, vagy alszik. Este azonban, mihelyt az éjszakai őrszem megjelenik közeli őrhelyén, kilopódzik, s egész éjszaka el nem mozdul mellőle. Együtt járják a környéket, a közeli kiskocs­mákat. Együtt vigyáznak a rendre. Reggelfelé aztán szépen elválnak egy­mástól. A kutya egy kis bűntudattal hazakullog. Odahaza meg is dorgálják, hogy egész éjjel koncsorgott. Ravasz egy kutya. Rendőri segédlettel csava­rog egész éjszaka. A fiatal nagymamának unokája született.- Nagyon kérlek benneteket, tartsátok titokban - könyörgött leányának és vejének.-i. 1933. augusztus 15., kedd, 7. old. Kis képek az utcáról S zent István napján csizmák kopognak hangosan a pesti aszfalton, bő szoknyák libegnek, párták kényeskednek. Minden esztendőben fol- rándul hozzánk a falu. Udvariaskodás nélkül mondhatjuk: örülünk a szeren­csének. Nem győzünk betelni velük. Mennyi szín, mennyi eredetiség amerre nézünk. Olykor kissé bohókásak is, de milyen kedvesek. Mennyi gyerek, mennyi bámész apróság. Pólyás, karon ülő, tipegő. Még cigánygyerek is, apró hegedűvel, a faluból, ahogy illik. A nagyobbacskáknak — fiúnak-kislánynak — a ruhácskájához kötözve maszatos, tarka zsebkendő lóg le hosszan. A kislánykák kóchajában piros-kék szalagcsokor. Milyen ál­236

Next

/
Thumbnails
Contents