Kosztolányi Dezső Pesten és Budán - Budapesti Negyed 61. (2008. ősz)
Zeke Gyula: "Budapest, itt éltem én!" Kosztolányi Dezső Pesten és Budán
immár rózsaszínűén mosolyog az én kávéscsészémbe, a cigány aludni megy - jó éjszakát. ”47 Nem tudjuk meg, melyik kávéházban éri a hajnal.48 Emlékezünk, mögötte van ekkor már a bécsi év. Onnan írott fennmaradt leveiben sajnos nincs kávéházi szöveghely, ám egész egyszerűen elképzelhetetlen, hogy szűkös pénzéhez képest ne járta-kávézta volna végig sokukat. így a ma is meglevők közül bizonyosan volt Adolf Loos 1899-ben nyílt pompás helyén, a Café Museumban, a Sperlben, a Centralban, a Prückelben, a Westendben és számos más társukban.49 Már 1908 januárjából, a Lányi Heddához fűződő szerelem első hónapjából való ez a levélkezdet: „Édes Hedda, hallgasd meg ezt a különös, őrült levelet: Színhely: egy éjjeli kávéház. Idő: éjfél után három óra. A szereplők: egy kisleány, édes, komolykodó arcú csodalány, aki most melegágyában alszik, de álmában is affektál — bájosan és természetesen, ahogy Hedda szokott -, és egy kócos, borzas költő, ismert kávéházi alak és még ismertebb lump, aki a márványasztalra görnyedve szerelmes levelet ír ideges, könnyes szemekkel, és oly nagy elmélyedéssel, hogy az egész kávéház azt hiszi, hogy őrült és nappalra kiviszik a Lipótme4? LN, 117. old. 48 A számos lehető hely közül leginkább a Baross kávéházra gondolhatunk. Fennmaradt 1933—1934-es naplóiban a New-York mellett ez az egyetlen kávéház - alább látni is fogjuk, törzshelye városi vándorlásában hosszú éveken át-, amelyet (a fiktiv Sirius kávéház mellett) név szerint is megemlít. (LN, 817.; 820.; 822.; 854. old.) 49 Ehhez lásd Zeke Gyula: Bécs és Budapest. A fővárosok kávéházi kultúrája a fénykor évtizedeiben zőre.”50 Március 12-én születtek ezek az ugyancsak Heddának elküldött sorok: „Üdvözleteket küldök magának, kedves Hedda, nemcsak az enyémet, hanem Bródy Sándoréit is, aki vasárnap észrevette magát a New Yorkban, és sokat kérdezősködött magukról. Rossz néven vette, hogy nem mentünk az asztalához. Ez az újság, mióta elutaztak Pestről. Egyébkény még mindig tartom a fogadalmamat. Cigaretta nélkül élek. Naponta negyven fogpiszkálót és két skatulya gyufát rágok el...”s1 Van hát végre megnevezett helyünk, a New-York- ban vagyunk, ahová a levél tanúsága szerint Kosztolányi büszkeségére — s persze nyilván szülői kísérettel és felügyelettel -, az akkor tizennégy éves „Fecskelány”52 is eljutott. Amint azt nem csupán tudjuk, de alább itt is látuk, és még látni fogjuk, a cigarettaellenes fogadalom nem lehetett hosszú életű. Különféle barátokkal és helyeken vagy tízezerszer megeshetett életében az ehhez hasonló jelenet: „...ma délután Bíró Lajos Budapesten volt. Átutazott, s holnap ismét visszamegy Berlinbe. Egész délután vele voltam, s egy kávéházban meghánytuk-vetettük a mai magyar irodalom sorsát, és rólad, Terólad beszélt majdnem egész idő alatt” — írja Ba(1880-1914). Korunk, 2003/5, 43-51. old. so LN, 141. old. 51 Z.A/, 150. old 52 A levelet Dér Zoltán is idézi: Fecskelány. Dokumentumregény. Újvidék, 1970, Forum Könyvkiadó, 38-39. old. A Hedda-szerelmet Lányi Hedda oldaláról és fennmaradt naplói alapján földolgozó kötetben a New-York-beli látogatást Hedda is említi és kommentálja (41. old.). 27