Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - ÁCS GÁBOR: Kiss József irodalmi indulása
ségre: álom, / Mely egy hosszú élettel fölér, / S míg karjával a szerelem átfon / Még rajongok a barárokérr." Az álom mint költői kifejezés, amelynek használatával a költő a modernitás képviselőjének tekinthető, nem 23 egyszerűen bűvös szó, és különféle alkalmakkor többféle olvasata lehetséges. Az előbbi valóságos költői stratégia, és a dicsőséggel együtt az álom is olykor magával a költészettel azonosul. Ilyenkor a metaforikus alakzat visszfényébe kerülő természet sem az érzéseket kialakító környezet csupán, hanem belső, költői táj az érzések kifejezésére, amivel a külső, objektiválódott dicsőség bármikor szembeállírható: „Ragyog, ragyog a dicsőség útja / S nincs csalfaság sehol idelenn... / Mintha az ősz lombhervasztó ujja / Át se futott volna lelkemen. 24 " így válik a dicsőség metaforikus szerkezete révén egy elérhetetlen magasságokban álló független létezővé, amely csak elérése révén szubjekriválharó, míg maga a valóság s a rermészet objektivitását vesztve a lélek belső rezdülésének kifejeződésévé. Az előbbiekben érintett felcsetélő látásmód, amely az egész világra kirerjeszri a költészet érvényér, az élet minden jelenségét a retorikai alakzatok viszonyaként és mozgásaként éttelmezi. így ennek révén akár szerelme vag)- házassága is a rextuális világban egyszerre csak a tornyosuló erőként fellépő retorikai viszonyok függvényévé válik. Ilyenek a házassága elején született ifrg/tfj'-ciklusának darabjai, valamint a közülük a sorból éppen a metaforikus sajátosságok miatt némiképpen kilógó Ábránd című verse. Maga a vers költői erejének visszafogottabb intenzitásánál fogva mintegy bevezeti a ciklus egységesebb ívet képviselő többi darabját, ám az utolsó két versszak révén már kilép az általuk felállított keretből. (A vers először az utolsó két versszak nélkül a Regény-ciklus első darabjaként jelent meg, 25 majd az utána következő kötetekben teljes terjedelmében, de már a cikluson kívül, a kötetben valahol más hol. 26 ) A vers a hagyományos olvasási stratégiákkal megközelíthetetlen. Hog)" ez mennyire így van (Rubinyi monográfiájában említést sem tesz a versről), arról leginkább Glarz Károly képviseli azt a retorikai szerkezetet, mely a tragédia színenkénti teremtett világa és a valóság közti viszonyában rejlik, a mottó, ha nem is értelmező szereppel, de mindenképpen arra utal, hogy a költeményekben másképpen kell az álom kifejezésre tekinteni. Rubinyi ennek egyéb értelmezését adja: „Első reprezentáns versgyűjteményének mottója, az ábrándozó Platónnak megbüntetése Az ember tragédiájában, az üldözöttség és elnyomottság érzetét hirdeti. Borsóra térdepeltette sorsa őt is, de elmondhatja magáról, hogy »Még a borsón is szépet álmodom.« E sajátságos, és a magyar költészetben új motívumnak lélektani fölfejtése nem érdektelen föladat." In: Rubinyi Mózes: Kiss József élete és munkássága. Budapest, 1926. 87-88. old. 23 „A Nyugat-nemzedék lírájának azonban Kiss József az úttörője nálunk. S itt rá kell mutatnom, hogy az irodalomtörténeti közfelfogás tévesen másoknak tulajdonítja ezt az elsőséget: Reviczkynek és Komjáthymk, akik Kiss József után léptek fel... " (Kiemelés Komlós Aladártól,) „Van egy szava, melyet úgy használ, mint valami bűvös szót. Egy-egy szó némely költőnél rejtett jelentések párájával telik meg." Komlós: /'. m. 198. old. 24 Régi dalt ver... \n:KJK, 184-185. 25 Kiss 1876. A Regény-cMus (1872-75) darabjai: Ábránd, Egy pillanat, A nászbokréta, Téli estén, Magány, Nehéz órában, Egy sír. 26 KJK, 169-171. old. A flegé/jy-ciklus (1872-1875) darabjai: Szerelemvágy, Egy pillanat, A nászbokréta, Téli estén, Magány, Nehéz órában, Egy sír.
