Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - BUZINKAY GÉZA: A két Ágai

roly s egyéb nevezetes férfiak, »elejebe jári 13 tarn«, mint ott mondani szokás." 1929-ben a Magyar zsidó lexikon már kifejezetten állította, hog)" „Arany János és Szász Károly voltak tanárai".

14 Ágai nyilván gazdag, árnyalt magyar nyelvét és asszimiláns felfogásának őszinteségét akarta aláhúzni idegen nyelvű gyermekkorára következő magyatosodásának s a lehető legmagyarabb nyelvi felkészülésének hangsúlyozásával, illetve azzal, hog)" reformkori magyar irodalmat fordító apjáról szólt és anyjáról nem. Pedig anyai oldalról voltak pesti kereskedő gyökerei: dédapja és annak jövendőbelije még II. József alatt szökött Sztambulból Pestre. Néhány családi vonatkozású történet alapján úgy látszik, éppen anyai családja kötődött erősebben a zsidó valláshoz és közösséghez. Otthonról azonban felvilágosult felfogást, világias magatartást hozott magával, s bár élére végéig szombatonként eljárr a templomba, „a ceremoniális zsidóságnak nem volt híve", amiből sokan arra következtettek, hog)" kikereszrelkedett, és ezért tartózkodással kezelték.

16 Ágai apjához hasonlóan orvosi diplomát szerzett 1862-ben Bécsben, s bár élete végéig büszke volt diplomájára, és elvárta a „doktor úr" megszólítást a szerkeszrőségben is,

17 de orvosi gyakorlatot nem folytatott. Már egyetemista korában elkezdett publikálni a bécsi magyar hírlapokban, majd élére következő hatvan évében rengereget írt, lapot szerkesztett, minden lehetséges alkalommal utazott és - költözkö1 8 dött. Mintha ugyanúgy meg akarta volna tapasztalni Budapest minden új, polgári szegletét, mint Európát, Ázsiát és Afrikát. Első írása 18 éves korában jelent meg a Hölgyfutárban. Irt a bécsi német lapoknak is, majd hosszú időre alkalmankénti tárcaírója lett a Vasárnapi Újságnak. A kiegyezés előtt elkezdte írni Porzó tárcaleveleit Jókai balközép párti A Honjában (1865), aztán átment a Deák-párti Pesti Naplóba, onnan saját hetilapjába, a Magyarország és a Nagy Világba (1870-1880). Tárcalevelei németül is megjelentek a Pester Lloydban. A kiegyezés után indította el élclapját, a Borsszem Jankói (1868-tól), majd gyermeklapját, a Kis Lapot (1871-től). Emellett kora számos jónevű napi- és hetilapjának, folyóiratának küldött tárcákat,

19 s 1860 és 1865 között magyarra fordított fél tucat divatos német 13 Porzó (Ágai Ad olt): Utazás Pestről - Budapestre 1843-1907. Budapest, 1908. 29. old. 14 Újvári Péter (szerk.): Magyar zsidó lexikon. Budapest, 1929.11. old. 15 Ágai Adolf: Az én dédatyámról. Idézi: Komoróczy Géza (szerk.): A zsidó Budapest. II. köt. Budapest, 1995. 439. old. 16 Schächter: /. m. 439-444. old. 17 Sebestyén Károly: Ágai Adolf doktor. In: Budapesti Hírlap, 1916, szept. 22. XXXVI. 264. sz. 2. old. is A Budapesti Czím- és Lakjegyzék kötetei alapján Ágai lakcímei: 1882: V. Tüköry u. 5., 1888: VI. Nagymező u. 18., 1891: VI. Andrássy út 30., 1896: VI. Andrássy út 45., 1901 : V. Kálmán u. 7„ 1906: V. Visegrádi u. 3., és végül 1909-től haláláig: VIII. Baross u. 11. 19 Nóvilág (1857), Szépirodalmi Közlöny (1858), Napkelet (1858), Magyar izraelita, Magyarország, Üstökös, Bolond Miska, Családi Kör (1861-62), Ország-Tükre (1863), Fővárosi lapok (1870,1877, 1879,1882 és 1888-89), Magyar Bazár, Egyetértés, Koszorú (Szana T. alatt), Reíorm (1874), Ország-Világ (1880,1887), Képes Világ (Kiss József szerk.), Magyar Nyelvőr (1874,1876 és 1877), Nemzet, Pesti Hirlap (1879), Budapesti Hírlap (1882), Magyar Salon (1884-1886) és Budapesti Szemle (Gyulai szerk. alatt 1882).