Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - BUZINKAY GÉZA: A két Ágai
és francia regényt is (köztük Paul de Kock, George Sand, Montépin műveit). 20 Kétségtelen, hog)' eg)" ennyire szerreágazó és kirerjedr életmű már csak az újságcikkek és szépirodalmi művek mennyisége miarr is a fontosság látszatát keltheti. Agai esetében azonban nem erről van szó, sőt tulajdonképpen soha nem is ismerték el jelentőségét. Tarrorrák befolyásosnak, szórakozratónak, szemfülesnek, de fontosnak nem. Sőt nevezték többször idegennek, a magyar kultúra ellenségének, és gyűlölték (ha igaz), de jelentőséget nem tulajdonítottak neki. Krúdy Gyula úgy említette meg a nevét, mint akinek „tán a legtöbb ellensége volt a 91 régi Magyarországon", amin ralán nem is csak a Mokány Berci figurájával és Mucsával sértett tradicionális, vidéki és feudális társa99 dalmi csoportokat kell érteni, nem is kizárólag a találó és gyilkos élű viccekkel nevetségessé tett ellenzéket (szélsőbal, Függetlenségi Párr stb.) vag)" kampányszerű támadásainak célpontjait (például Kossuth Lajost), hanem a zsidó polgárság egy részér is, amely hasonlóképpen nem tolerálta Agai kritikáját, mely például Werewshegyi Dávid, a zsidó földbirrokos vicclapi figurája23 ban, a kikeresztelkedettek (például Falk Miksa) és nagytőkés zsidó elit folyamatos megszurkálásában jelent meg. (Például Wahrmann Mórral mindvégig kettős viszonya volt: értékelte és vicclapi figuraként népszerűsítette a szellemes, viccgyártó képviselőt - „Börzeviczy W. M." -, ugyanakkor erős karikarúrákkal is kifejezre ellenérzésér a bankárral szemben.) 24 Persze Agai működését és az azt ért kritikákat tekintve nem szabad elfelejtenünk, hog)' háromféle Agairól van szó: a tárcaíróról és képes családi hetilap-szerkesztőről, nevezzük őt Porzónak; a politikai vicclapszerkesztőről, akir Csicseri Bors néven ismertek a kortársak, és Forgó bácsiról, azaz a gyermekimről és a Kis Lap szerkeszrőjéről. A gyermekírót vette körül a legzavartalanabb megbecsülés, és ezt felejtették el a leggyorsabban; ez a szerepe tulajdonképpen Porzó mutációjának tekinthető. Csicseri Bors váltotta ki a legtöbb nevetést és ellenszenvet. Porzó lett a leghíresebb, őt tekintették az irodalomhoz legközelebb állónak, és az ő tárcainak minőségér kérdőjelezrék meg a leggyakrabban. Az alaphangot Arany László ütötte meg Porzó tárcaleveleinek első gyűjteményes kötetéről írva a Budapesti Szemlében. Elismerte, hog)" Agai új jelenség a magyar irodalomban, sőt: 20 Életrajzi és részletes bibliográfiai adatai: Szinnyei József: Magyal írók élete és munkái. I. köt. Budapest, 1891. 21 Krúdy Gyula: A tegnapok ködlovagjai. Budapest, 1925.184. old. 22 Korábban tévesen erre szűkítettem le. Vö. Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai. Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében. Budapest, 1983. 35. old. 23 Schächter Miksa: /'. m. 441-442. old. 2<i Buzinkay Géza: „Eszünk a kalap, élez a bokréta rajta", Wahrmann Mór arcai a kortárs sajtóban. In: Frank Tibor (szerk.): Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831-1892. Budapest, 2006.197-204. A róla szóló karikatúrák ugyanitt 625-666. old. Jellemző karikatúra a Borsszem Jankóból, a címlapon pénzeszsákként (1869. január 31.), vagy Adakozás címmel az 1881. május 22-ei számban. 25 Arany László: Porzó tárczalevelei. In: Budapesti Szemle, 1879. XIX. köt. 217-223. old.