Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában

abban, hogy a reformok, kezdeményezői a vallási újítások bevezetésekor azok határai­nak kijelölését is szükségesnek ítélték. Az önfeladás-önmegtartás kérdésköre másfelől a többségi társadalommal való vi­szonyrendszerben, annak függvényében ke­letkezett, milyen mértékben volt elfogadó vagy elutasító a nem zsidó környezet. Mind­ez messzemenően összefüggött többek kö­zött a többségi társadalom polgárosodásá­nak fokával, szekularizációjának előrehala­dásával, a tradicionális-felekezeti határok fennmaradásával, s nem utolsósorban a zsi­dó népesség létszámával és pozicionális sa­játosságaival. Azokban a társadalmakban, amelyek ugyan meghirdették, de a társadal­mi élet gyakorlatában kevéssé valósították meg a zsidóság befogadását, a tradícióktól eltávolodó csoportok könnyen légüres tér­ben találhatták magukat, s önmeghatározá­suk nemcsak a zsidó hagyománnyal, de a nem zsidó környezettel való kapcsolatban is problémássá vált. Az említett kérdések a hazai neológ zsi­dóság szerepének értelmezésekor sem mel­lőzhetők, elemző vizsgálatukat azonban több tényező is gátolja. A történeti irodalom számos országos és helyi adalékkal szolgál az akkulturáció szociológiai módszerekkel leírható vonásairól, a nyelvi és kulturális ma­gyarosodás, a névmagyarosítás, a vegyes há­zasságok vagy a kikeresztelkedés jelenségé­ről. 9 Sokkal kevesebbet vag)- alig tudunk azonban arról, miként élték meg a zsidó fe­lekezet magyarosodó csoportjai e változást, milyen személyes, illetve csoportkonfliktu­sokat okozott a zsidó modernizációként jegyzett átalakulás. A felekezetileg és etni­kailag tagolt többségi társadalom szokásjo­ga, a korábban rögzült társadalmi reflexek, a polgárosodás korában is továbbélő keresz­tény előítéletek milyen mértékben gátolták vagy segítették az egyén kilépését a zsidó hagyományok által szabályozott közegből, s mindez miként járult hozzá egy újfajta iden­titás kialakulásához. Annak bemutatását, a tételes jog által te­remtett egyenlőség vajon utat nyitott-e a társadalmi befogadáshoz, leginkább a meg­felelő forráscsoport hiánya akadályozza. Az említett kérdések finomabb vizsgálata ugyanis nehezen képzelhető el a kor szerep­lőinek személyes megnyilatkozásai nélkül, a dualizmus kora azonban, néhány értékes naplótól és visszaemlékezéstől eltekintve, nem bővelkedik a kortársaknak vag)" az utó­8 Magyarországon először Lőw Lipót, a zsidók magyarosodását szorgalmazó rabbi nyilatkozott ekképp, visszautasítva Kossuth törekvését, aki a zsidóság teljes kulturális beolvadását látta kívánatosnak. Ld. Lőw Lipót: Nyílt levél a zsidó emancipáció ügyében. In: Pesti Hírlap, 1844. június 2. Ld. még Geiger, Abraham: Jewish Scholarship and Religious Reform. In: Mendes-Flohr, Paul - Reinharz, Jehuda (ed.): The Jew in the Modem World. A Documentary History. New York, Oxford University Press, 1995. 233-234. old.; Meyer, Michael A.: Response to Modernity. A History of the Reform Movement in Judaismus. New York, Oxford, Oxford University Press, 1988.89-99. old. g Ld. Karády Viktor idézett munkáit, valamint Csíki Tamás: Városi zsidóság Északkelet- és Kelet-Magyarországon. Budapest, Osiris, 1999.; Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a XIX. században. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1998.; Ö. Kovács József: Zsidók a Duna-Tisza közén. Társadalomtörténeti esettanulmányok. XVIII-XIX. század. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft, 1996.

Next

/
Thumbnails
Contents