Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - ÁCS GÁBOR: Kiss József irodalmi indulása

Temesvárorr, biztosírási tisztviselő Budapesten, és legelőbb tárcaregényíró, ami önmagában is művészi reljesítményszámba ment, önmegítélése és későbbi felfogása szerinr hasztalanul. A hírlapírás és -szerkesztés azonban nem vált megélhetési forrásává, mint irodalmi kortársainak többségénél (így Agai Adolfnál és másoknál) és nemzedékek számára még sokáig azután sem, viszont itodalmi tevékenységéből sem tudott (bár próbált) megélni, mint Petőfi vag)' Krúdy. Könnyen azt is mondhatnánk, hogy azoknak volt igazuk, akik őt erre alkatilag képtelennek tartották, mint például batátjának, Max Nordaunak,

1 aki ralán eltúlzott módon ítélt saját fényes karrierjéből kiindulva: „Hogy ön nem született hírlapírónak, azt én már régen tudtam, hogy hírlapírói tevékenységét még a legnagyobb önmegtagadás árán sem tudja megszokni, erről most értesülök... Azt hiszem, legjobb lenne, ha könyvelést tanulna. Egy értelmes fej egy félóra alatt felfogja. Folyamodjon egy kereskedelmi könyvelői vagy levelezői állásra... On Isten kegyelméből költő és nincsen szüksége Gyulai szabadalmára. El kell jönnie a napnak, amikor egész Magyarország be fogja ezr látni."

2 Kiss József hírlapírói, lapszerkesztői rátermettsége, alkalmassága mellett szól azonban az is, hogy ekkorra már túl van Képes Világbeh korszakán, midőn megfelelően bizonyította szerkesztői, valamint sokszínű cikkítói rátermettségét, hiszen maga is említi, hog)- szerkesztői munkájára a Budapesti Szem/é-ben dicsérő módon figyelt fel Gyulai Pál is. (Ellenben Gyulai igen mérsékelten nyilatkozott első nag)" költői sikerét, Simon Judit című balladájának a Kisfaludy Társaságbeli felolvasását követően.) Ám azt is lehet mondani, hogy kortársai nem tudtak kellő módon eligazodni népnemzeti zsidó indulása útvesztőiben, és csak balladaköltészete, azaz Simon Judit című költeménye hozta meg számára azt, hog)' az értékelhetőség, sőt ezzel egy időben azonnal a siker, üdvözlői szerint éppenséggel a balladaköltészet kiteljesítője (vag)' bírálói szerint az Arany-epigonság) szinrjére eljusson. Irodalmi indulását befolyásolta vag)' beárnyékolta a Budapesti rejtelmek című regénye is, amely a maga nemében magas irodalmi értékű alkotás, ám ponyvaregénynek indult, és aztán a folytatásos (füzetes) tárcaregény cselekményébe félreérthető módon beleszövődött az arisztokrácia korabeli botránykrónikájából 1 Max Nordau (valójában Südfeld, 1849, Pest — 1923, Párizs): író, újságíró, orvos, cionista, már 18 évesen a Falk Miksa főszerkesztése alatt álló legtekintélyesebb pesti német nyelvű napilap, a Pester Lloyd munkatársa volt. Ebben az időben a lap a még német ajkú zsidóság körében igen népszerű volt. Kiss József a következő kísérőszöveggel kér tőle cikket az Évkönyv szerkesztése idején: „Ön is küldhetné valamit; lefordítanám. Az ön nevét a Pester Lloyd után az összes zsidóság ismeri és nekem sokat használna vele." Ld. Kiss József levelei Nordau Miksához, Budapest 1875. június 29. Közreadja: Scheiber Sándor - Zsoldos Jenő: Ó, mért oly későn. Budapest, 1972. 52. old. 2 Max Nordau levelét idézi Dr, Zsoldos Jenő: Korai fejezetek Kiss József életéből. In: Scheiber Sándor (szerk.): MIOKÉvkönyv 1971-72.1972. 92. old. A levelet közli: „Gács Teri: Max Nordau levele Kiss Józsefhez. Dijon 1875. április 4. A levél szövege: fordítás németből. Új Kelet. [Tel-Aviv] 1958. december 29." Uo. 51. jegyzet. 3 Vele együtt a sorban vagy őt követően ez a szerep Tolnai Lajosnak jutott.