Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - ÁCS GÁBOR: Kiss József irodalmi indulása

is néhány epizód, politikai beállítottsága pedig a radikális függetlenségi és népies szereplők bevonásával sem tudta „ariszrokrataellenességét" kiegyensúlyozni vag)- a szalonképesség határain belül tartani a regényt. Hog)" ennek milyen szerepe volt később Toldy István Nemzeti Hír/apjától történt távozásában, ahol 1874-1875-ben „újdondászként" tevékenykedett, azt még további életrajzi feltárásoknak kell majd eldönteniük. De hasonlóan ehhez az éppen csak emancipálódott, „vallásújító" (neológ) és asszimilálódó zsidóság - kulturális azonosulása és judaisztikai akkulturációja kezdetén kialakult hozzáállását szem előtt tartva, ami miatt aztán Kiss József költői pályájának vége felé közeledvén „kegyvesztett" is lett a közönség körében - a maga hivatalos politikai itányzatának félteértéseképpen ugyancsak nem tudott elszámolni Kiss József radikális népnemzeti fellépésével. Ezt erősítette, hog)* bár megkapta a megbízatást a Zsidó Évkönyv (1875) szerkesztésére, ez nem vált rendszeres gyakorlattá. Az urókor kritikájában a Zsidó Évkönyv erényei között említi annak sokszínűségét és többek között a magyarosodás élharcosának, Löw Lipót szegedi rabbinak,

5 Aranyszájú Löwnek a szerepeltetését, ám az akkori hivatalos irányzat ezt hibájául róhatta fel. (Löw Lipótot nem választották meg első pesti főrabbinak az újonnan épült Dohány utcai neológ zsinagógába, de fiát, Löw Immánuelt, a Biblia növényvilágának „megfejtőjét",

6 az Európa-szerte ismert neves tudóst, s később az utolsó zsidó felsőházi képviselőt sem.

7

) Kiss József költészete később az Ünnepnapok című versciklusával szenvedte el kritikus mellőzését. Bánóczy József is csak a költő halálos ágyánál „kért feloldozást és megkövetést a hitközség számára az ellene elkövetert vétkekért".

9 (Bár az Ünnepnapok című versciklus eredetileg templomi imakönyvi használatra szánt énekeit teológiai szempontból érrékelő bizottságnak Bánóczy József mellett Kohn Sámuel és Goldziher Ignác is a tagja volt, ám Goldziherrel Kiss József élete végéig meleg barátságot ápolt, és levelei szetint megrendelt költeményei elutasításáért mindig Wahrman Mór hitközségi elnökre haragudott.) Kiss József pályafutása tehát a Deutsch Testvérek Nyomda- és Kiadóvállalatnál korrektori munkával kezdődött, amire a kölrő elmondása nyomán így emlékeznek vissza: „Alig foglalta el Kiss korrektori állását, mikor Komócsy József állásának fontosságára figyelmeztette, ígérvén, hogyha a korrektúrában csak egyeden hiba is lesz, azonnal elcsapja. Kiss ru4 Zsidó Évkönyv. (Szerk.: Szentesi Rudolf [Kiss József]). Budapest, 1875, s Kiss József Löw Lipót emlékezete című verséből megtudjuk azt is, hogy a rabbi 1848-as tábori lelkészi szolgálata miatt a szabadságharc bukása után börtönben is raboskodott. 6 Immanuel Löw: Die Flora der Juden, l-IV. 1924-1934. ? Erről bővebben Id. Nathaniel Katzburg: Beszélgetések Scheiber Sándorral és Fejtő Ferenccel. Budapest, 2000.13-15. old. 8 Erről részletesebben ld, Zsoldos Jenő: Kiss József és „Jehova ajtónállói". In: Új Élet naptár 1959. Budapest, 1959. 222-240. old., valamint Ács Gábor recenzióját: Kiss József Összegyűjtött versei. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 2002. 5-6. sz. 717-720. old. 9 Ld. Egyenlőség, 1922. januári emlékszám. 5. old,