Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában

- Fejér (11), Tolna (9), Somogy (8), Zala (12), Vas (8) megyében - helyezkedett el. A támogatók között 54 status quo hitközsé­get, az irányzar közösségeinek 22 százalé­kát találjuk, közöttük a legnépesebb deb­receni, nyíregyházi, marosvásárhelyi, egri 1 21 és gyöngyösi gyülekezetet. Különösen figyelemre méltó az ortodox hitközségek részvétele. Összesen 45 hit­község kapcsolódott be a mozgalomba. A gyülekezetek többsége, 31 hitközség az unteriandi, azaz a tiszántúli, erdélyi és kár­pátaljai rerületeken helyezkedett el, míg az oberlandi vagy felvidéki zsidóságot 11 hitközség képviselte. Jóllehet a résztvevők az összes ortodox közösség mindössze 3,4 százalékát alkották, közöttük olyan te­kintélyes gyülekezeteket találunk, mint Miskolc, Nyitra, Kolozsvár és Máramaros­• 122 sziget hitközsége. Az elsők között lépett fel a nyitrai közösség, amely saját hívein kí­vül az egész megye zsidóságához felhívást intézett. 123 Az ország egyik legnagyobb or­todox hitközségének számító miskolci gyü­lekezet 1892. január közepén egy 30 tagú bizottság megválasztásával deklarálta a be­lépést. 124 Trencsén megyében három orto­dox hitközség, Beczkó, Kalnitz és Újfalu közössége Tauber Lipót vieszkai földbirto­kos vezetésével együtt határozón a csatla­kozásról. 1 A neológ-ortodox ellentétek 121 Bizonyságul és emlékeztetőül. In: Egyenlőség, 1892. május 20.5. old. 122 Uo. Az ortodox hitközségek alacsony aránya azzal is összefügg, hogy a konzervatív hitközségek száma (1295) felülmúlta a kongresszusi (538) és status quo ante közösségek (247) létszámát. 123 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892, január 15. 8. old. 124 Uo. 9. old. korában példa nélkül állt a kolozsvári orto­dox és kongresszusi hitközség döntése. A két gyülekezet megegyezett abban, hogy a recepció megvalósítása érdekében „a to­vábbi teendőkre nézve" egyesül. A hitköz­ségek közös összejövetelén a jelenlévők ki­jelentették: „az értekezleten nem pártok, hanem csak választópolgárok szerepel­nek". „Az eszmének az erdélyi részeken minél nagyobb körben való terjesztésére" 6 ortodox és 5 kongresszusi hitközségi tag részvételével 11 tagú bizottságot választot­tak, amely felhívást intézett az erdélyi hit­községekhez. 126 Az északkelet-magyaror­szági haszid zsidóság intézményei nem különültek el az ortodoxokétól, a mátama­rosszigeti és kisvárdai hitközségek a tele­pülések haszid többségű zsidóságát is kép­viselték. Kollektive csatlakoztak a Jász­Nagykun-Szolnok megyei ortodox közös­ségek, s a karcagi gyülekezet kezdeménye­zésére egyszerre 10 hitközség nyilvánította ki belépését. 127 A mozgalom vallási összetételének érté­kelésekor azonban arról sem feledkezhe­tünk meg, hog)' az eredmények mögött ko­moly viták álltak, amelyek a neológia és az ortodoxia belső, illetve egymás közötti el­lentétei nyomán alakultak ki. Elsőként említhetjük a recepciós mozgalom végre­hajtó bizottsága és a kongresszusi hitközsé­125 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. február 26. 5. old. 126 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. január 15. 5-6. old. 127 Karcag, Kunmadaras, Kunhegyes, Kenderes, Kunszentmárton, Szolnok, Tiszaderzs, Tiszasüly és Tiszaszentimre, illetve a Békés megyei Öcsöd. Orthodox községek ébredése. In: Egyenlőség, 1892. május 13. 3-4. old.

Next

/
Thumbnails
Contents