Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában
- Fejér (11), Tolna (9), Somogy (8), Zala (12), Vas (8) megyében - helyezkedett el. A támogatók között 54 status quo hitközséget, az irányzar közösségeinek 22 százalékát találjuk, közöttük a legnépesebb debreceni, nyíregyházi, marosvásárhelyi, egri 1 21 és gyöngyösi gyülekezetet. Különösen figyelemre méltó az ortodox hitközségek részvétele. Összesen 45 hitközség kapcsolódott be a mozgalomba. A gyülekezetek többsége, 31 hitközség az unteriandi, azaz a tiszántúli, erdélyi és kárpátaljai rerületeken helyezkedett el, míg az oberlandi vagy felvidéki zsidóságot 11 hitközség képviselte. Jóllehet a résztvevők az összes ortodox közösség mindössze 3,4 százalékát alkották, közöttük olyan tekintélyes gyülekezeteket találunk, mint Miskolc, Nyitra, Kolozsvár és Máramaros• 122 sziget hitközsége. Az elsők között lépett fel a nyitrai közösség, amely saját hívein kívül az egész megye zsidóságához felhívást intézett. 123 Az ország egyik legnagyobb ortodox hitközségének számító miskolci gyülekezet 1892. január közepén egy 30 tagú bizottság megválasztásával deklarálta a belépést. 124 Trencsén megyében három ortodox hitközség, Beczkó, Kalnitz és Újfalu közössége Tauber Lipót vieszkai földbirtokos vezetésével együtt határozón a csatlakozásról. 1 A neológ-ortodox ellentétek 121 Bizonyságul és emlékeztetőül. In: Egyenlőség, 1892. május 20.5. old. 122 Uo. Az ortodox hitközségek alacsony aránya azzal is összefügg, hogy a konzervatív hitközségek száma (1295) felülmúlta a kongresszusi (538) és status quo ante közösségek (247) létszámát. 123 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892, január 15. 8. old. 124 Uo. 9. old. korában példa nélkül állt a kolozsvári ortodox és kongresszusi hitközség döntése. A két gyülekezet megegyezett abban, hogy a recepció megvalósítása érdekében „a további teendőkre nézve" egyesül. A hitközségek közös összejövetelén a jelenlévők kijelentették: „az értekezleten nem pártok, hanem csak választópolgárok szerepelnek". „Az eszmének az erdélyi részeken minél nagyobb körben való terjesztésére" 6 ortodox és 5 kongresszusi hitközségi tag részvételével 11 tagú bizottságot választottak, amely felhívást intézett az erdélyi hitközségekhez. 126 Az északkelet-magyarországi haszid zsidóság intézményei nem különültek el az ortodoxokétól, a mátamarosszigeti és kisvárdai hitközségek a települések haszid többségű zsidóságát is képviselték. Kollektive csatlakoztak a JászNagykun-Szolnok megyei ortodox közösségek, s a karcagi gyülekezet kezdeményezésére egyszerre 10 hitközség nyilvánította ki belépését. 127 A mozgalom vallási összetételének értékelésekor azonban arról sem feledkezhetünk meg, hog)' az eredmények mögött komoly viták álltak, amelyek a neológia és az ortodoxia belső, illetve egymás közötti ellentétei nyomán alakultak ki. Elsőként említhetjük a recepciós mozgalom végrehajtó bizottsága és a kongresszusi hitközsé125 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. február 26. 5. old. 126 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. január 15. 5-6. old. 127 Karcag, Kunmadaras, Kunhegyes, Kenderes, Kunszentmárton, Szolnok, Tiszaderzs, Tiszasüly és Tiszaszentimre, illetve a Békés megyei Öcsöd. Orthodox községek ébredése. In: Egyenlőség, 1892. május 13. 3-4. old.