Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában

Vázsonyi által javasolt taktikát, a később csatlakozó hitközségek többségének aktivitása mindössze a kérvény aláírására vonatkozó szándék kinyilvánítására korlátozódott. Ezen hitközségek nag)' száma azt mutatja, hog)" a végrehajtó bizottság magatartása taktikai szempontból nagyban megosztotta a mozgalomban résztvevő közösségeket, s több esetben korlátozta a hitközségek mozgásterét. A mozgalom vallási irányzatai 1892. január és május között összesen 265 hitközség tartott rendkívüli közgyűlést és döntött a tecepciós mozgalomban való részvétel mellett.

11 A fellépő hitközségek az összes hazai zsidó gyülekezet 14,2 százalékát alkották.

117 A közösségek 85 százaléka, összesen 227 gyülekezet izraelita anyakönyvi kerületi székhelyként funkcionált, azaz ún. anyahitközségként a hitközségi hálózatban fontos központi funkcióval rendelkezett, ezáltal az összesen 505 anyahitközség 45 százaléka vett részt a mozgalom118 ban."

0 A résztvevő hitközségek lélekszámát, azaz a mozgalom mögött álló népesség nagyságát nem tudjuk meghatározni, mindössze az adott települések zsidó lakosságára vonatkozóan rendelkezünk adatokkal: azokon a településeken, ahol legalább eg)' hitközség csatlakozott, összesen 304 718 fő, azaz az 1890-es népszámlálás során összeírt 707 472 izraelita 43 százaléka élt.

119 A szervezők a felekezet egészének mozgósítására törekedtek, ezért nag)' figyelmet fordítottak arra, hog)" a kongresszusi zsidóság mellett az ortodox és a status quo irányzat is képviseltesse magát a választási küzdelmekben. A hitközségek összetétele azt mutatja, hog)' e cél részben megvalósult, még ha az egyes irányzatok különböző arányban vettek is részt. A gyülekezetek többsége, összesen 166 hitközség a kongresszusi szárnyhoz tartozott, s az összes kongresszusi közösség 31 százalékát alkot120 ta. A nagyobb hitközségek közül az elsők között lépett fel a szegedi, a nagyváradi, a kecskeméti, a nagykanizsai és a pécsi hitközség. A neológ gyülekezetek túlnyomó többsége Pest-Pilis-Solt (29) és Bács-Bodrog megyében (15), valamint a Dunántúlon 116 Bizonyságul és emlékeztetőül. In: Egyenlőség, 1892. május 20. 5. old. uz A hitközségek 1892-es összlétszámára vonatkozóan nem rendelkezünk információval, ezért az 1896-os adatokat vettük alapul. Ld. A magyarországi izraelita hitközségek irányzatonkénti megoszlása 1896-ban országrészek szerint. In: Magyar Statisztikai Évkönyv, 1896. 434. old, us Az izraelita anyakönyvi kerületek székhelyei. In: Helységnévtár, 1888.108. old. Az anyakönyvezési joggal felruházott ún. anyahitközség fogalmát Trefort Ágoston kultuszminiszter 1888. évi rendelete hozta létre. Ebbe a kategóriába sorolta azokat a hitközségeket, amelyek anyakönyvezési joggal felruházott rabbival rendelkeztek, míg az egyéb hitközségek fiókhitközségekké alakultak. A rendelet azzal a céllal született, hogy megakadályozza a hitközségek korlátlan alakulását. Az anyahitközségek szélesebb hatáskörrel rendelkezek, mint a fiókhitközségek, önállóan kellett fenntartaniuk intézményeiket és eltartani hivatalnokaikat. Ld. a 61. jegyzetet. 119 Az 1890-iki népszámlálás főbb eredményei vármegyék és községek szerint. In: Dr. Jekelfalussy József (szerk.): A magyar korona országainak helységnévtára. Budapest, 1892. 2-781. old. 120 A magyarországi izraelita hitközségek irányzatonkénti megoszlása, i. m.