Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában

igazság hódító erejével ráerőszakolta magát a szellemekre". 93 A gyülekezetek rendkí­vüli gyűléseket tartottak, ahol támogatá­sukról biztosították a pesti értekezlet résztvevőit, s a legtöbb hitközség helyi vég­rehajtó bizottságot választott a további te­endők összehangolására. Az első fellépések mozgalommá terebélyesedéséhez nagyban hozzájárult a fiatal vidéki papság, amelyet az Egyen/őség a mozgalom „motorjának" ne­vezett. Neumann Ede Nagykanizsán, Kecskeméri Lipót Nagyváradon, Spira Sa­lamon Losoncon tartott hatásos beszéde­ket a recepció mellett. 94 Több hitközség rabbija és elöljárósága azonban nemcsak sa­ját híveit, de a környező települések zsidó­ságát is mozgósította. Kolozsvár két hitköz­sége egész Erdélyre kiterjedő mozgalmat kezdeményezett. A marosvásárhelyi hit­község vezetése Maros megye, a nagyvára­di gyülekezet Bihar megye, míg Albertirsa a környező települések hitközségeit szólí­totta fel csatlakozásra. A nyitrai ortodox hitközség Nyitra megye közösségeihez in­tézett felhívást. A vidéki zsidóság gyors reagálása ellené­re azonban vezetőinek nem jutott hely a mozgalom irányító testületében. Bár a vég­rehajtó bizottság megalakulásakor kilátás­ba helyezte, hog)- a későbbiekben vidéki tagokkal is kiegészül, s több hitközség kife­jezte igényét arra, hog)- „a vidéken lakó zsidóság ne csak a kérvény (ti. az ország­gyűléshez intézendő - P. A.] aláírására véres- sék igénybe, hanem az ügy tovább­fejlesztésébe és a módozatok megállapítá­sába is bevonassék", a bizottság a követ­kező hetekben elzárkózott a vidéki hitközségek képviseletétől. A budapesti bizottság túlsúlyában és a vidékiek mellő­zésében rejlő veszélyekre az elsők között figyelmeztetett Kohn Mihály monori rabbi, aki hosz- szabb távon a lelkesedés csökke­nésétől, sőt egyenesen a mozgalom „elpos­ványosodásától" tartott: „A budapesti ve­zérférfiak tanácskoznak, talán határoznak, anélkül, hog)' az országos mozgalomhoz csatlakozott vidéket, akár csak egyet­len-egy hírlap útján, meghívnák tanácsko­zásra." 97 Kohn rabbi úgy vélte, a bizottság az 1868-as kongresszus hibáját ismétli meg, ha eg)- országos mozgalom kizárólagos irányítójának tekinti magát, s ezzel a 24 év­vel ezelőtti szakadáshoz hasonlóan meg­oszthatja a híveket. Mindezt könnyen elő­idézheti azzal, ha a vidéktől csak a tervezett kérvény aláírását kéri: „azt mon­dani: minékünk csak aláírásotok kell, de eszetek nem - hiba, következményeiben veszedelmesebb a bűnnél". 98 A budapesti testület magatartását hasonlóan éles ktiti­kával illette Vázsonyi, aki azonban hiába ér­93 Dr. Stiller Mór: Az első siker. In: Egyenlőség, 1892. január 29.1-2. old. 94 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. január 8.6. old. 95 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. január 15. 8. old. 96 Többek között ezt az igényt fejezte ki Hódmezővásárhely hitközsége. Ld. A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. február 19. 5. old. Az Ipolyság status quo hitközsége azt javasolta, hogy a kérvényt a miniszterelnöknek monstre küldöttség nyújtsa át, amelyben az ország valamennyi hitközsége 1-2 taggal képviselteti magát. Ld. A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. január 22. 7. old. 97 Kohn Mihály: Egy régi hiba új kiadásban. In: Egyenlőség, 1892. március 25. 4. old. 93 Uo. 5. old.

Next

/
Thumbnails
Contents