Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában

veit a bizottság országossá tétele mellett, illetve annak, érdekében, hogy a vidék képviselőit is vonják be az országgyűléshez intézendő kérvény végleges szövegének kialakításába. Jóllehet a fővárosi végrehajtó bizottság igényt tartott a mozgalom irányítására, 1892. január végéig nem adott ki olyan hivatalos állásfoglalást, amely irányadó lehetett volna a vidéki zsidóság számára. A testület csak 1892. január 22-én bocsátotta ki körlevelét, amelyben hivatalosan is felszólította a hitközségeket arra, hog)- rartsanak a fővárosihoz hasonló gyűlést, s nyilvánítsák ki akaratukat az országgyűléshez ben)iíjtandó kérvény aláírására.

1 A dokumentum kompromisszum eredményének tekinthető, s tartalma csalódást okozott azoknak, akik határozott útmutatást kívántak atra vonatkozóan, mit tegyenek a hitközségek a képviselőjelöltek megnyerésére. A bizottság ugyanis a körlevelet csak azután bocsátotta ki, hog)- a képviselőválasztásokra való előkészületek nag)- része lezajlott. A késedelem bizonyára összefügg azokkal a vitákkal, amelyek a mozgalom vezetésén belül alakultak ki arról, miként biztosítsák a törvényhozás támogatását a vallási egyenlőség elnyeréséhez. Vázsonyi Vilmos kezdettől azzal a javaslattal fordult a központi testülethez, hogy tagjai még a választások előtt bírják nyilatkozatra a kormányt és a pártokat.

101 A bizottság azonban nagyobb óvatosságra intve elvetette a javaslatot, ezért Vázsonyi a to99 Vázsonyi Vilmos: A szabadság útján. In: Egyenlőség, 1892. április 8.1-3. old. 100 A végrehajtó-bizottság körlevele. In: Egyenlőség, 1892. január 22. Melléklet, 1-3. old. 101 Vázsonyi Vilmos: Az első lépés. In: Egyenlőség, 1892. január 8.1-2. old. vábbiakban arra szólította fel az izraelita választókat, hog)- egyénenként próbálják nyilatkozatra bírni a képviselőjelölteket, illetve csak olyan jelöltre szavazzanak, aki a vallásfelekezetek egyenjogúságát nyíltan felveszi programjába.

102 A mozgalom vezetésében érzékelhető viták ellenére a vidéki hitközségek nem mondtak le a képviselők megnyeréséről, a központi irányítás hiányában azonban saját belátásuk szerint különböző módon cselekedtek. Azok a gyülekezetek, amelyek már az 1892. január 22-i körlevél megjelenése előtt bekapcsolódtak a mozgalomba, a Vázsonyi Vilmos által javasolt taktikát követték: felkeresték a képviselőjelölteket, s előzetes tájékoztatást kértek arról, miként vélekednek az izraeliták vallási egyenjogúságáról. Az Egyenlőség 1892. január 22-ig 49 hitközség fellépéséről közölt beszámolót. Közülük 23 hitközség kereste fel a képviselőjelölteket, s döntött úgy, hog)- csak arra a jelöltre szavaz, aki a recepciót támogatja.

103 A losonci hitközség 1892. január 6-án az elsők között, dr. Spira Salamon rabbi kezdeményezésére, határozatot fogadon el arról, hog)- az izraelita választók „az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával csakis azon képviselőjelöltre szavaznak, aki kijelenti, hog)- a vallásszabadság híve és az összes felekezetek közti teljes egyenjogúságnak törvénybe iktatását [...] szavazatával szorgalmazni fogja".

104 A hitközség írásban közölte határozatát a választókerület kormánypárti 102 Vázsonyi Vilmos: A választások előtt. In: Egyenlőség, 1892. január 15. 2-4. old. 103 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. január 8., január 15., január 22. 104 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. január 8. 6. old.