Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

évben nag)- feltűnést kelt Vitatkozó papok című képe a Société Nationale des Beaux Arts kiállításán. 1913-ban tér haza, felváltva él és fest Budapesten és Somogytúron. Kitér, megkereszrelkedik. 1924-ben a Nemzeti Szalonban rendezi első irthoni egyéni kiállítását. 1925-ben Állami Pasztell-díjat, 1926-ban Genre-díjar kap. 1927-ben a Műcsarnokban mutatja be munkáit. 1929-ben szerepel a Magyar Zsidó Lexikonban. 1934-ben végleg vidéki birtokára költözik. Paraszri témájú zsánerképek, tájak, csendéletek mellett önarcképeker fesr. 1942-ben a Tamás Galériában rendezik meg egyéni kiállítását. Csodával határos módon éli túl a zsidóüldözéseket a vidéki Magyarországon, egyrészt a keresztény hitre való áttérésének, másrészr a Rippl-Rónai családdal való kapcsolarának köszönhetően. Kasznár Ring Jenő (Marcali, I860 vagy 1875 - Auschwitz, 1944. április) A vidéki magyar zsidóság képviselője, egyéni kiállításait is szülőföldjén, Marcaliban és Kaposvárott rendezik, a budapesti OMIKEkiállításokon nem vesz részr. Rendszeresen szerepel a Műcsarnokban és a Nemzed Szalonban rendezett kiállításokon a Bécsben és Münchenben tanultaknak megfelelő festésmódú parasztportréival, figurális és tájképeivel, balatoni tájaival. Olaj és ceruza önarcképein joviális, bajuszos, szivarozó, elegedért, vidékies dzsentrit látunk, inkább jellegzetes magyar gazdálkodóra hasonlít, mint festőre. Ugyanakkor szép rabbiporrékat is fest a 19. századvégi ízlésnek megfelelően. Az 1929-ben megjelenő Magyar Zsidó Lexikon röbb mint háromszáz zsidó származású magyar képzőművészr mutat be, ő nincs közöttük. Megrendelői - akiknek a rabbiporrrékat és a zsidó vallási ünnepeket festette - azok közül a vidéki zsidó polgárok közül kerültek ki, akikkel 1944-ben együtt tette meg a megalázó, emberhez mélrarlan utat az utolsó stációig. Szigeti Jenő (Budapest, 1881. január 30. Auschwitz? 1944, 45?) Münchenben Hollósy Simon magániskolájában ranul, majd mesterér követve Nagybányán, a művésztelepen dolgozik. A Műcsarnok 1906. évi tárlarán állít ki először két tanulmányt. Batátja, Nag)" István hatására főként paszrell rájképeker fesr, egy ilyennel nyer ezüsrérmet 1919-ben a Nemzed Szalonban, majd 1926-ban elnyeri az Állami pasztell-díjat. A Paál László Társaság kiállításain pasztell enteriőrökkel, virágcsendéierekkel, balatoni és budai tájképekkel (Rózsadoni/), Tabáni házak) szerepel. Részr vesz a Műcsarnok, a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum kiállításain, klasszikus cizelláló hangvételű, figurális kompozícióval, csendéleteivel. A Magyar Zsidó Lexikonban megjelenik rövid életrajza, számon rarrják minr zsidó származású fesrőr. Zsidó mivolrár termé-