Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

szetes adottságként veszi. Az Országos Izraelita Tanítóképzőben rajzranár. Halála körülményei ismererlenek. Gárdos Aladár (Budapest, 1878-?, 1944) Az Iparművészeri Főiskolán, majd Münchenben és Párizsban tanul szobrászatot. Első megbízása a zalatnai iparművész iskolában felállított Lukács Béla politikus szobra 1904-ben. Ugyancsak 1904-ben állítják fel Budapesten a Gellérthegyen a Szent-Gellér szobror, melynek mellékalakját, a pogány vitézt ő készíti (ezért „vitéz" rangot kap, viselheti a vitéz előnevet). 1906-ban Hajléktalanok című realiszrikus szoborcsoportjával Rudics-ösztöndíjat nyer. Kossuth Le/jos-szobrár 1911-ben Sátoraljaújhelyen, Deák Ferencet 1925-ben Miskolcon állírják fel. 1913-ban, 1914-ben és 1917-ben a Műcsarnokban, 1923-ban és 1927-ben a Nemzeri Szalonban, 1929-ben az Ernsr Múzeumban állítja ki műveir. Rendszeres résztvevője az OMIKE kiállításoknak. Munkaszolgálatban vag)' a budapesti gettóban pusztul el. Halála körülményei ismeretlenek. Czóbel Béla (Budapest, 1883. szeptember 4. Budapest, 1976. január 29.) A nagyapa, Zobel Zsigmond felvidéki kocsmáros, a magyar szabadságharc leverése után családjár Pesrre költözteti. A családnak már volt egy festő tagja: Zobel Mihály, a reformkori arcképfestő. Apja, Zobel József még Trencsén megyében, Bella községben szülererr, de gyerekkorát már Pesren tölti, majd a Zöllner-Zobel déligyümölcs-nagykereskedő cég belragja. 1880-ban feleségül veszi König Saroltát, egy pesti kalaposmester lányát, aki a Somogy megyei Karádon született. Mind a négy gyermeküker, így Bélár is a Pesti Izraelita Hitközségnél anyakönyvezik. Egyik testvére, Czóbel Ernő (1886-1953) baloldali elkörelezertségű filozófus szoros kapcsolatban áll a századelő radikális mozgalmaival, felesége Lányi Sarolra kölrő. Húgának, Czóbel Irénnek férje Pogány József marxisra gondolkodó, népbiztos a kommün alatt. Czóbel szerteágazó kapcsolatrendszerében jelentős a családi kapcsolatok szerepe. Gyerekkoráról rajzol, fest, az érettségi után beirarkozik Münchenben az Akadémiára, 1902-től a nyarakat Nagybányán tölti, ahol Iványi-Grünwald Béla a mestere. 1903-tól 1914-ig a Julian Akadémián tanul, a Montparnasse negyedben él, dolgozik. Elete végéig tarró barárságor kör azokkal a művészekkel, akiket később az École de Paris-nak neveznek (Picasso, Matisse, La Fauconnier, Segonzak és a kelet-európai zsidó fesrők: Chagall, Soutine, Pascin, Kisling, az olasz zsidó Modigliani és a magyar Egry József, Márffy Ödön, Berény Róbert, Tihanyi Lajos, Ferenczy Béni, Perlrott-Csaba Vilmos). 1906-ban a Société des Artistes Independents kiállításon nyolc festményével szerepel. 1914-ig minden évben részt vesz a két legfontosabb párizsi kiállításon, a tavaszi Függetlenek és az őszi Salon d'Automne tárlarán. Egyre ritkábban jön haza, ám képeit kiállítják az itthoni kiállításokon is. Gertrude Stein amerikai nuígyűjtő, író, akinek jelentősége a századelő, a tízes évek