Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - PEREMICZKY SZILVIA: Az emancipáció utáni Finde siecle - Budapest és Gustav Mahler

ennek valószínűleg nemcsak a nemet szel­lemiség miatti tiltakozás volt az oka, ha­nem Mahler távozása is - nem tudhatjuk, hog)' maradása esetén színpadra állította volna-e a tetralógia másik két darabját vagy sem. A Parasztbecsület premierje után is el­hangzott a kritika, hog)" „a legkisebb olasz zeneszerzővel is többet foglalkozik a ma­gyar királyi opera, mint a legnagyobb ma­gyar zeneszerzővel" - írja az Egyetértés. Vi­szont a Budapesti Hírlap lelkesedik, az operát „tiszta zenei gyönyörűségként mél­rarja." 61 A Don Giovanni^ 1 a Figaro esetében szinte nem is hallani kritikát, csak őszinte elismerést, méltatást. „A műintézet fenn­állása óta még nem kerülr opera ilyen min­taszerű felállásban színpadra" - írja az egyik kritika. 63 Hasonlóan sikeresnek bizo­nyulnak olyan, manapság már feledésbe merült darabok, mint Maillart Villarsdrago­nyosai című operája, valamint Sztojanovics Jenő és Steiger Lajos balettje, az Új Rómeó, vag)' a Csárdás című balett (szintén Sztojanovics az egyik szerző). Az uróbbi ér­dekessége, hog)" Szrojanovics Jenő lesz Mahler egyik legdühödtebb kritikusa. Legvitatottabb döntései közé tartozott az ominózus Viora-balett be nem mutatása, Marschner Templomos és zsidónő című operá­jának, valamint Franchetti Azraefjének színpadra állítása, amit a közönség is eluta­sított, a kritika pedig keményen lehúzott. Mahler alighanem arra számított, hog)" az Olaszországban nag)" sikerrel járszort opera a budapestieket is meggyőzi majd. A hűvös fogadtatás mellett olyan vélemények is megjelennek, hog)" Mahler csak azérr mu­tatta be az operát, mert a Rothschild-uno­ka volt a szerzője. 64 Mahler - vállalásához híven - igyekezerr magyar énekesekre, zenészekre támaszkod­ni, külföldi vendégművészek helyett közöt­tük fiatal énekeseket felfedezni. Ugyanak­kor a közönség a „szép hangokat" igényelte, és ha ezeket (mint a Don Giovanni esetében) külföldi művészek képviselték, nem tilta­kozott. A kritika maga is következetlen volt: a Don Giovanni bemutatója után nem hang­zik el kifogás, de amikor egy évvel később magyar énekesekkel mutatja be, sok kritika éri a művészeker. Az ellenrmondó vélemé­nyek nem mindig egyfajra tudathasadásos állapot következményei. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azok időpontját sem: ami­kor szaporodrak a Beniczky elleni támadá­sok, akkor szaporodtak meg az ellentmondó kívánságok is. Erre utal az író Justh Zsig­mond magararrása is, aki ellenszenvvel vi­seltetett Beniczky iránt - Szegedy-Maszák Mihály meglárása szerint valószínűleg azérr, Németh Amadé: Gustav Mahlet életének krónikája. Budapest, Zeneműkiadó, 1984, 82, old, Uo. 180, old, A Parasztbecsület sikeréért Mascagni, aki személyesen nem vett részt a bemutatón, levélben mond köszönetet Mahlernek. Az opera diadalútját a budapesti premier jelentősen elősegítette, mivel a bemutatón számtalan külföldi újságíró, operaigazgató is részt vett. A Don Giovanni sikere Mahler későbbi pályafutását és megítélését is nagyban befolyásolta. A sokat idézett anekdota szerint a Budapesten időző Brahmst barátai csellel elcsalták az Opera Mahler vezényelte Don Giovanni előadására. A kezdetben még szunyókáló zeneszerzőt már a nyitány is lázba hozta, az előadás után pedig lelkesen gratulált. Néhány év múlva, amikor Mahler a Bécsi Opera igazgatói tisztségére pályázott, Brahms ajánlása, akit éppen a budapesti előadás tett Mahler hívévé, sokat nyomott a latban. 63 Gedeon - Máthé: /. m. 116. old. 64 Uo. 180. old.

Next

/
Thumbnails
Contents