Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - PEREMICZKY SZILVIA: Az emancipáció utáni Finde siecle - Budapest és Gustav Mahler

mert féltékeny volt arra, hogy Beniczky lett az Opera intendánsa.

65 A tizenhárom évvel fiatalabb Jtisth féltékenyen vett tudomást arról, hog*," Beniczky az opera irányírását kapta feladatként. Mintegy két hónappal a kormánybiztos kinevezése után, egy Beniczkyéknél elköltött ebéd után, a következőjellemzést adta vendéglátójáról: „középszerű politikus, ki miután Beniczky Lenke férje lett, ki írónő - most (kivált hogy politikában használhatatlan) a művészi ügyekkel lett megnyomorítva. Keveset tud mind ebben, mind abban, s éppen azétt mindenben igen bizonyos. Különben a perfekt gentleman. Sem ruháihoz, sem lelkéhez nem fért szenny. S az utóbbi ma már érdem."

66 A Beniczky iránti féltékenységet csak tovább táplálhatta a Beniczky-ellenes politikai hangulat, s a sokat idézett, és általában antiszemita megjegyzésként idézett sorok ennek megnyilvánulásai lehetnek: Az a részler Justh naplójában, amelyet gyakran szokás idézni, elsősorban ennek a kétségkívül jelentős előadónak [Takács Mihály barironistának- P. Sz.] a karmester elleni indulatos kifakadására vonarkozik: „Azt állítja, hogy a legönhittebb ember, kivel életében találkozott, Erkel Sándort ülve szokta fogadni, mint egy kiskirály, Odrynak egyszer azt kiáltotta fel: »Sie Ochs!« Gorombáskodik mindenkivel, a zenekarból minden Wagner-előadás után elcsap néhány embert [...]. Takács egyál65 Szegedy-Maszák Mihály konferencia-előadása. Az idézetben szereplő művek: Justh Zsigmond Naplója és levelei. Budapest, Szépirodalmi, 1977. 66 Uo. tálában azt állítja, ha Mahler egymaga volna az operánál, egész csomó operát nem lehetne előadni, hogy sem Aidát, sem Othello-t dirigálni nem tudja. [...] A zsidó vallású, fajú és német születésű Mahler első pillanattól fogva a magyar hazafiságot hangsúlyozza, és a szélrózsa minden oldaláról hazahozza »hazankfiait«, ti. a külföldön levő magyar zsidó énekeseket."

67 Az idézett naplórészletet Justh antiszemitizmusának példájaként szokás említeni. Gyakran elsikkad a tény, hogy az indulatos mondatokat Justh barárja, Takács Mihály mondja, ahogy az is, hogy Justh antiszemitizmusa is igencsak kétséges. SzegedyMaszák Mihály figyelmeztet rá, hog)': „1888-ban Párizsban Sarah Bernhardt legszorosabb barári köréhez tartozón s kedvenc festője Gustave Moreau volt. Rá egy évvel a zsidókkal szemben tanúsított elfogultságáért élesen bírálta Andreánszky Gábort. A kortárs magyar irodalomból Kiss József költeményeit és Bródy Sándor prózáját becsülte nagyra. Párizsban megismerkedett Taine-nel, akitől átvette a »race« fogalmát, de hangsúlyozottan a »croisee«, azaz a kevert származást tartotta előnyösnek."

68 [...] „A legeslegutolsó zsidó íróval, zsurnalisztával, kinek van műveltsége, jobban szeretek lenni, mint egy »dunaközi« földesúrral, kire nézve a világ agarászat, ivás és váltó" írta a naplójában."

69 Szegedy-Maszák Mihály a Mahler-szakirodalom jelentős részével szemben arra is 67 Uo. 375-376. old, 68 Uo. 79. old. 69 Uo, 372. old.