Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - PEREMICZKY SZILVIA: Az emancipáció utáni Finde siecle - Budapest és Gustav Mahler

magyar kultúra hamar átvette az elsőséget a némettől, még ha a német nyelv anyanyelvi szintű ismerere és a német kultúra szeretete továbbra is alapkövetelmény maradt. A társadalmi asszimiláció mellett megvalósult a kulturális asszimiláció is, s ez abban is megnyilvánul, hogy a zsidó polgárság ragjai hamar a legnagyobb mecénások, általában véve a kultúrafogyasztók és kultútaalkotók közé emelkedtek. Jakov Katz

25 szerinr, mivel a kialakulófélben lévő középosztályhoz tarrozó zsidóságnak nem volt sajár élerformája, a nemesi rangúakhoz igyekezrek hasonulni (bár a nem zsidó társa- dalom számára gyakran még kikereszrelkedésük után is zsidók maradtak). A nemességbe való törekvés (sehol nem kapott annyi zsidó eredetű család nemesi rangor, mint Magyarországon) egyik lényeges attribútuma a mecénási tevékenység, valamint az aktív színház-, opera- és koncertlátogatás. A mecenatúra intézménye természetesen nagyon jól belesimult a zsidó hagyományba, hiszen a hagyományos zsidó közösségekben micve volt a tanházak, a bócherek, rabbik, azaz a tudomány támogatása, és a zsidó történelemből számtalan híres mecénást ismerünk a 11. századi Hiszdaj ibn Saprurtól (912-970) kezdődően Doöa Garcia Nasín (1510-1569), Jacob Jacobs Tripsen (1575-1661), Rembrandt mecénásán át egészen a Rothschild családig. Annak, hog)" ez a réteg ne csak mecénásokat adjon a kulturális elemek, hanem létrehozzon eg)" szerzői-előadói kultúrát is, a nyelvi asszimiláció és a nyugati kultúra ismerete is feltétele volt. Az asszimiláció motorjának, „a pesti zsidóság széles rétegeinek műveltsége és magatartása ugyanis nem a lengyelországi, hanem a kelet-közép-európai (német) zsidóságéhoz kapcsolódorr." De a reformkorban meginduló magyarosítás, a Magyarító Egylet munkája gyors sikert hoz: már az emancipáció előrr, 1860 novemberéről a pesti izraelira elemiben a feliratok, több tantárgy nyelve a magyar lesz. Az 1870-es évektől kezdődően egyre több magyarul író költő, író jelenik meg a színen, ami a magyar nyelv anyanyelvi tudását feltételezi, és a német nyelvű zsidó sajtó utolsó mohikánja, a Der Ungarische Israelit 1895-ben megszűnik.

27 Az irodalom mellett - beleértve a már említett fordírók munkáját is - a zenei éler is élénk zsidó-nem zsidó szimbiózisról tanúskodik. A zsidó zenészek (Arányi Jelly, Geyer Stefi) többek között Barrók, Kodály külföldi népszerűsítésében is nag)" no szereper játszottak. A magyar kultúrához való asszimilálódás és a német kultúra visszaszorírása a magyar zsidóságon belül ugyanolyan követelmény volt, mint a nem zsidó társadalmon belül. Ezekkel a törekvésekkel Mahler az Operaház falain belül kétszeresen is szembesült 2i Gyáni, Chorin Ferencet alapján, aki arról számol be, hogy a zsidótörvények alatt a részvények többségét keresztény családtagok kezébe adták, leszögezi, hogy a stróman-rendszer azért terjedhetett el, mert a vegyesházasság rendkívül gyakori volt, ami szintén az asszimiláció előrehaladottságát bizonyítja. Ld, Gyáni: Az újra felfedezett polgári múlt, /*. m. 18-19. old. 25 Katz, Jakov: A magyar zsidóság kivételessége. In: Varga László (szerk.): /'. m. 31-39. old., itt 36. old. 26 Vörös Károly: A budapesti zsidóság két forradalom között, /'. m. 45. old. 27 Uo. 50. old. A lap megszűnése szinte szimbolizálja Komoróczy megállapítását, hogy az asszimiláció folyamata gyakorlatilag három nemzedék alatt megy végbe. Ld. Komoróczy Géza: /'. h.