Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
ÉLET, TÉR - PEREMICZKY SZILVIA: Az emancipáció utáni Finde siecle - Budapest és Gustav Mahler
mint zsidó és mint a német zene talaján nevelkedő, ráadásul wagneriánus németzenész az alig négy éve felépülr dalszínház igazgarójakénr. Az Opera új voira szinte szimbolizálta a magyar zene és a magyar operakultúra helyzetét, jelesül azr, hog)" nemzeti jellege - szemben az irodalommal - még nem alakult ki igazán. Ekként kellett Mahlernek egyszerre szembenéznie a magyar zsidó alakjár szimbolizáló Kiss József álral alapított A Hét és a nacionalista sajtó támadásaival. Az Operaház fantomjai Az 1884-ben megnyílt dalszínház a kontinens legkorszerűbb operaházának számított ezerkétszáz férőhelyével, legmodernebb hidraulikájával. Ebből a szempontból Mahler irigylésre méltó feladatot kapott, és maga a preszrízsérték sem volt elhanyagolható, hiszen a Monarchia második fővárosának, azaz második dalszínházának igazgatását bízták rá. Azonban az Opera körüli állandó pénzügyi problémák, a még kialakulatlan vezetési struktúra is a nyakába szakadrak. Már elődje, Erkel Sándor, Erkel Ferenc fia is belebukik a Ház vezerésébe, amelynek problémái - az állandó anyagi nehézségek, a fegyelmezetlen művészek, a közepes zenekar, a sok sztárvendég - Mahler munkáját is végigkísérik. Állandó kritikák: kereszttüzében állnak a rendszeres többnyelvű előadások, és újra meg újra visszatér a kririka: az Opera nem elég nemzeti. Az országgyűlési jegyzőkönyvek Tanúbizonysága szerint 1888 januárjában két, eg)" főrendi házi és eg)' képviselőházi vita is foglalkozott az Operaház helyzetével. A lemondott intendáns, gróf Keglevich István felszólalásában próbálja megmagyarázni az Operaház hatalmas deficitjét. 29 Az 1889-es költségvetés egy 245 000 forintnyi állami segélyt és 27 500 forintnyi kamatfizetést irányzott elő az Opera számára. Elmondása szerint ez a szubvenció 1884-85-ben 531 000, 1885-86-ban 308 000, 1886-87ben 526 000, 1887-88-ban 370 000 forint volt. (Az utóbbi összeg úgy jött létre, hog)" a képviselőház az eredetit 34 000 forinttal csökkentette.) Mindehhez 662 fizető nézőt kell átlagban számolni, amely nézői létszám nem képes fenntartani az Operár, így a szubvenció is kevés a működreréshez. Keglevich rezignáltán állapítja meg: „be kell vallanunk azt, hog)- mikor az új operaház épült, két nag)" hiba követtetett el, az első az által, hog)' egyáltalán már akkor épült az operaház, a második még nagyobb hiba: a hogyan épült. [...] Azt mondtam, hog)" az új Operaház felépítése hiba volt." 1884-ig nem volt önálló operája a fővárosnak, jobbára a Nemzeti Színház játszott operát is. Keglevich szerint a probléma már akkor jelentkezett, amikor felépült a Nép28 A zsidóság szerepéről a magyar zenei életben ld. Frigyesi, Judit; Jews and Hungarians in Modern Hungarian Musical Culture. In: Studies in Contemporary Jewry An Annual IX. Jerusalem, New York, Oxford, The Avraham Harman Institute of Contemporary Jewry - The Hebrew University of Jerusalem - Oxford University Press, 1993. Bartók és a zsidóság kapcsolatáról: Junger Ervin: Bartók és a zsidó diaszpóra. Budapest, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1997. 29 Főrendiházi Napló 1887-1892.131-139. old. NB: Az országgyűlési anyagokat Román Zoltán és a Gedeon - Máthé (ld. alább) is felhasználta. 30 Uo. 135. old.
