Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - PEREMICZKY SZILVIA: Az emancipáció utáni Finde siecle - Budapest és Gustav Mahler

tudat alatt a reformkor német kultúrájú, magyar nyelvű (cseh-morva, ausztriai erederű) zsidóságával szembeni, Széchenyi által is érzert gyanakvás húzódott meg, amely zsidóságnak elsőként kellett szembesülnie a magyarosodás követelményeivel, és elsőként indult is el a magyarosodás útján. Másrészről viszont a Mahler iránti elvárások is a cseh-morva eredetű zsidóság gyors asszimilációjával lehernek kapcsolarban: rudat alatt ez a magyarosodás azt is sugallhatta, hogy Mahler is olyan eltökélt lesz az Opera nemzetijellegének kialakításában, amilyen elrökélt volt például Kornfeld Zsigmond a magyar pénzügyi világ nemzeti jellegének 21 létrahozásában. Ugyanakkor a jelenrős polgári családok között nem egy - a már magyarosodott zsidóság álral is lenézéssel emlegererr - galíciai erederre vezethető vissza, s gyakran az „osztrák" eredet hangsúlyozása mintegy leplezni kívánja, hog)' a család ősei valóban az Ausztriához tartozó, de galíciai terülerekről származtak. Hargittai István már említett könyvében említi, hog)" Szilárd León, Neumann Jánoson kívül az amerikai biokémikus Erwin Chargaff, a Nobel-díjas Isidor I. Rabi is galíciai eredetű 22 * ' család sarja. Szilárd Leó Észak-Magyarországon élő ősei földbirokor bérelrek, földműveléssel foglalkozrak. Az, hog)" nemcsak Wigner, Teller és Kármán, de Neumann és Szilárd is felső-középosztálybeli családból származott, azt mutatja, hog)" a galíciai eredetű zsidóság eg)"-két generáció alatt ugyanúgy az asszimiláció útjára tudott lépni, mint a német kultúrájú zsidóság. Asszimilációjuk pontos fokmérője, hog)' mind az öt tudós csak laza szálakkal körődörr a zsidósághoz, míg magyar kötődésük erősebb volt. „A marslakók - Szilárd kivételével olyan mértékben és intenzitással azonosultak magyarságukkal, hog)" az már a nacionalizmus harárait súrolta. Nem láttak ellentmondást zsidóságuk és magyarságuk között, ami megfelelt az 1867-1914 közötti boldog békeidők elképzeléseinek. [...] Wigner nemcsak olvasni, hanem szavalni is szerette magyar költők verseit, Neumann imádta a pesti viccet, és végig hiányoztak neki a budapesti kávéházak, Teller halálos ágyán is azr kérte, hog)" magyar kölrők verseit olvassák fel neki és Arany János 7b/rfijának hallgatása közben halt meg. Wigner írta visszaemlékezéseiben, hog)": » Hatvan év után Amerikában még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai.«"

23 A Bethlen hívévé szegődő Kornfeld Móric, az olyan mecénások, mint Kornfeld Zsidmond, a Hatvany-Deutsch család története, vag)" Wignerék példája azr bizonyírja, hog)" az asszimiláció gyorsan zajlott le, és a 21 Nagy valószínűséggel a Trianon utáni zsidóellenes hangulat egyik komponense is az lehetett, hogy a szem előtt lévő zsidóság gyors magyarosodása azt az illúziót kelthette, hogy az ország távolabbi területein élő nemzetiségek is hasonló folyamaton mennek keresztül. Miután a nemzetiségek a világháborút az elszakadásra használták fel, ez bizonyos, az antiszemitizmusra fogékony csoportokban felkelthette a gyanút, hogy a zsidóság asszimilációja sem őszinte. Ld. Peremiczky Szilva: Irodalom és antiszemitizmus. In: Jeney Éva - Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): A kultúra átváltozásai - Kép, zene, szöveg. Budapest, Balassi Kiadó, 2006. 347-398. old. 22 Hargittai: /. m. 20. old. 23 Uo. 310. old.