Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - PEREMICZKY SZILVIA: Az emancipáció utáni Finde siecle - Budapest és Gustav Mahler

zékenységet. A gyakran az utóbbi feltételének tartott mély belső elbizonytalanodás mögött ugyanis rendszerint sokféle és egymástól olykor igen távol eső társadalmi helyzet és dinamika rejtőzhet. A hagyományos(abb) társadalmi cso­portokból és/vagy a nem modern városi vag)' fa­lusi miliőből a modern nagyvárosi közegbe indi­vidualizált értelmiségiként bekerülő egyén társadalmi átmenetisége éppúgy forrása lehet a modernista életérzés művészi és tudományos szublimációjának, mint a (zsidó) asszimiláns polgári közép- és felsőközéposztályból történő kiábrándulás megrendítő élménye." 13 Bácskai Vera alapján, aki kimutatta, hog)" a reformkori zsidóság egésze nem, a pesti zsidóság egy csoportja - noha ezek kis része volt nagykereskedő - fonros szerepet vállalt a modernizációban és a polgároso­dásban, Gyáni megállapítja, hog)' mindez „komoly kétséget támaszt tehát aziránt, hog)' a gazdasági-vállalkozói racionalitás a magyarországi zsidóságnak valóban oly mérrékben ereden kollektív tulajdonságát képezte volna-e, mint ahogy Karády felté­relezi. Ez a fajra roposz a „zsidók és kereszté­nyek rossz munkamegosztásáról" - írja má­sutt Gyáni Gábor - nemcsak az antiszemita, de az önostorozó zsidó diskurzusnak is fon­tos eleme. Akár Pap Károly, akár Jászi Osz­kár, akár a zsidó baloldali ideológusok mun­kásságára gondolunk, Gyáni Gábor megál­lapítása igazoltnak tűnik. A történész to­vábblép és megkérdőjelezi Karádynak azt a véleményét is, miszerint az arisztokrácia mecénási szerepét 1900 után a zsidóság vet­te volna át. 1 A Sokszínű kapitalizmus című kö­tetben szereplő életutak, életrajzok alapján is úgy rűnik, az ország modernizációjában résztvevő személyiségek igencsak válroza­tos társadalmi hátteret képviselnek. A kötet elsődleges célja, hog)" a kommunista és náci ideológia által degradálr „polgár", „kapitalis­ta" szavakat megfossza a negatív konnotá­ciótól. A kötet előszavában 16 Gyáni Gábor ekként összegzi véleményér: bár ritka, de nem atipikus a self-made man típusú élet­pálya, s a polgárság nem kizárólag zsidó ere­detű, hanem jelentős a honos német vag)" újonnan bevándorolt nem zsidó elem is, és az általánosan elfogadott közhellyel szem­ben a szabad érrelmiségi pályákar sem sajá­tította ki a zsidóság, átengedve a politikai pozíciókat, állami hivatalokat. „A honi kapi­talizmus valójában a zsidó, a német és a töb­bi bevándorolt (nem magyar), valamint a nemesi erederű elemek osztatlan és közös műve volt." 17 Mindazonáltal az nem kérdő­jelezhető meg, hog)" a szerződés mint kon­szenzus létezett, még ha csak egyik kompo­nensét jelentette is a zsidóság emancipálá­sának, és az sem, hog)" a polgárosodásban, a modernizációban a zsidóság fonros (rosszízű kifejezéssel élve: számarányánál nagyobb) szerepet vállalt. A kérdés az arányok hang­súlyozása: a „fonros szerep" nem „túlnyo­mót" vag)" „egyedülit" jelent, és a zsidó tár­13 Uo. 142. old. 14 Gyáni Gábor: A polgárosodás mint zsidó identitás, 140. old. is Ld. Karády Viktor: Zsidóság és modernizáció a történelmi Magyarországon. In: Varga László (szerk.):/. m. 190-217. old. 16 Gyáni Gábor: Az újra felfedezett polgári múlt. In: Sebők Marcell (szerk.): Sokszínű kapitalizmus. Pályaképek a magyar tőkés fejlődés korából. Budapest, HVG Könyvek, 2004.13-21. old. ír Uo. 17. old.

Next

/
Thumbnails
Contents