Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - PEREMICZKY SZILVIA: Az emancipáció utáni Finde siecle - Budapest és Gustav Mahler

zékenységet. A gyakran az utóbbi feltételének tartott mély belső elbizonytalanodás mögött ugyanis rendszerint sokféle és egymástól olykor igen távol eső társadalmi helyzet és dinamika rejtőzhet. A hagyományos(abb) társadalmi csoportokból és/vagy a nem modern városi vag)' falusi miliőből a modern nagyvárosi közegbe individualizált értelmiségiként bekerülő egyén társadalmi átmenetisége éppúgy forrása lehet a modernista életérzés művészi és tudományos szublimációjának, mint a (zsidó) asszimiláns polgári közép- és felsőközéposztályból történő kiábrándulás megrendítő élménye."

13 Bácskai Vera alapján, aki kimutatta, hog)" a reformkori zsidóság egésze nem, a pesti zsidóság egy csoportja - noha ezek kis része volt nagykereskedő - fonros szerepet vállalt a modernizációban és a polgárosodásban, Gyáni megállapítja, hog)' mindez „komoly kétséget támaszt tehát aziránt, hog)' a gazdasági-vállalkozói racionalitás a magyarországi zsidóságnak valóban oly mérrékben ereden kollektív tulajdonságát képezte volna-e, mint ahogy Karády feltérelezi. Ez a fajra roposz a „zsidók és keresztények rossz munkamegosztásáról" - írja másutt Gyáni Gábor - nemcsak az antiszemita, de az önostorozó zsidó diskurzusnak is fontos eleme. Akár Pap Károly, akár Jászi Oszkár, akár a zsidó baloldali ideológusok munkásságára gondolunk, Gyáni Gábor megállapítása igazoltnak tűnik. A történész továbblép és megkérdőjelezi Karádynak azt a véleményét is, miszerint az arisztokrácia mecénási szerepét 1900 után a zsidóság vette volna át.

1 A Sokszínű kapitalizmus című kötetben szereplő életutak, életrajzok alapján is úgy rűnik, az ország modernizációjában résztvevő személyiségek igencsak válrozatos társadalmi hátteret képviselnek. A kötet elsődleges célja, hog)" a kommunista és náci ideológia által degradálr „polgár", „kapitalista" szavakat megfossza a negatív konnotációtól. A kötet előszavában

16 Gyáni Gábor ekként összegzi véleményér: bár ritka, de nem atipikus a self-made man típusú életpálya, s a polgárság nem kizárólag zsidó eredetű, hanem jelentős a honos német vag)" újonnan bevándorolt nem zsidó elem is, és az általánosan elfogadott közhellyel szemben a szabad érrelmiségi pályákar sem sajátította ki a zsidóság, átengedve a politikai pozíciókat, állami hivatalokat. „A honi kapitalizmus valójában a zsidó, a német és a többi bevándorolt (nem magyar), valamint a nemesi erederű elemek osztatlan és közös műve volt."

17 Mindazonáltal az nem kérdőjelezhető meg, hog)" a szerződés mint konszenzus létezett, még ha csak egyik komponensét jelentette is a zsidóság emancipálásának, és az sem, hog)" a polgárosodásban, a modernizációban a zsidóság fonros (rosszízű kifejezéssel élve: számarányánál nagyobb) szerepet vállalt. A kérdés az arányok hangsúlyozása: a „fonros szerep" nem „túlnyomót" vag)" „egyedülit" jelent, és a zsidó tár13 Uo. 142. old. 14 Gyáni Gábor: A polgárosodás mint zsidó identitás, 140. old. is Ld. Karády Viktor: Zsidóság és modernizáció a történelmi Magyarországon. In: Varga László (szerk.):/. m. 190-217. old. 16 Gyáni Gábor: Az újra felfedezett polgári múlt. In: Sebők Marcell (szerk.): Sokszínű kapitalizmus. Pályaképek a magyar tőkés fejlődés korából. Budapest, HVG Könyvek, 2004.13-21. old. ír Uo. 17. old.