Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
ÉLET, TÉR - GERHARD J. WINKLER (KISMARTON/EISENSTADT): Joachim József és Goldmark Károly
mint a rosszindulatú anyajegy - e művészi tevékenységen valóban oly egyértelműen azonosítható-e. Goldmark azt fejtegeti, hog)' a Sába királynőjének templomjelenetében megszólaló „keleties" hang nem „faji" ismén', hanem sríluseszköz, és azt éppoly tudatosan vetette be, mint a (neki ugyancsak felrótt) gyerekdal-hangokat a Házi tücsökben: „Ebben a műben az »idegen« hang nem egyéb, mint a zenei sajátosságnak a témához illő, erős étérzésé", „Keleties" lokűlkoloritja ellenére a Sába királynője nagyon is „német szellemben" fogant műalkotás! E kettős portré tanulsága tehát: Joachim és Goldmark életű tja a későbbi katasztrófa felől nézve is párhuzamosan futott egymás mellett. Ehhez kapcsolódóan zárja e tanulmányt néhány emlékeztető megjegyzés, amelyeket e kényes történelmi témához való viszonyában minden olvasó megszívlelhet! Joachim és Goldmark életművében zsidó származásuk tükröződéseit kutatva, a szerző minduntalan az európai zenetörrénet azon hagyományaira bukkant, amelyek a keresett tárgyar a felismerhetetlenségig megváltoztatják. „Védekezésében" Goldmark ugyanezt az érvelési módot választotta, hog)' az európai hagyományokat védőpajzskent tartsa zsidó származása - a támadások voltaképpeni célpontja - elé. Kritikusa 1896-ban rosszindulatúan és rasszisra alapon látta a Sába királynőjébe beleégetve a zeneszerző zsidó származásának billogát. E tanulmány szerzője sajnálja, hogy e helyütt csak elmosódott nyomokra lelhetett. Pedig kutatásait - a mai, politikailag korrekt és multikulturális beállítottságú szemléletet követve - pontosan ezeknek az irányában folytatta. (Mesterházi Máté fordítása) 40 Ld. Gedanken über Stil und Form, i. m.