Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - GERHARD J. WINKLER (KISMARTON/EISENSTADT): Joachim József és Goldmark Károly

egyszerű a dolgunk, mint a magyar zenei idióma esetében. Amit ugyanis zsidó alkotóelemnekvélhetnénk, eleinte csak rendkívül közveretten mutatkozik meg, olyannyira beágyazva az európai műzenei elemek kontextusába, hog)' az egyértelműen nem kimutatható; a nyomkövetés így azután könnyen vezethet zenetudományi tenyérjósláshoz. Joachim szúk kamarazenei termésében például megtaláljuk az 1854-ben brácsára és zongorára komponált op. 9-es Héber melódiákat. A cím Lord Byron versciklusára ural; először is rehár Byron zenei indíttatású verseit kell ismernünk és átéreznünk ahhoz, hog)" Joachim zenéjének hangulati tarralmár megragadjuk. Nem szembeszökő e darabokban az a jelleg sem, amely az összevethető romantikus zeneirodalomban feltűnnék netán a kimondottan melankolikus-sötét alaphang az, amelyet „byroni"-nak lehetne mondani? Goldmark zenéjében, úgy látszik, egyértelműbben jelentkeznek a „zsidó" jegyek (lehet, hog)" ebben a katolikus, illetve a protestáns környezer különbsége is szerepet játszik?). A bécsi „Zion" zsinagógakórusnak, valamint az „Eintracht" férfikari egylernek írorr világi karműveket Goldmark publikálta is, azonban a sajátosan „zsidó" jegyek felismeréséhez nagyobb mennyiségben, kielégítő anyagismeret alapján kellene megvizsgálni, hog)" e férfikari darabok mennyiben különböznek műfajuk más olyan jellegzetes képviselőitől, amelyeket nem kifejezetten zsidó kórus számára írtak. Nem így Goldmark főműve, a Sába királynője című nagyopera: itt hihetőbben mutatható ki, hog)" a II. felvonás templomi jelenetében a zsinagógák zenei gyakorlata csapódott le, mind a responzoriális szerkezetet illetően (a főpap szóló előéneklése verssorról verssorra válrakozik az énekkarral), mind pedig a dallamok alkalmazása terén.

11 Zsinagógai tapasztalatok nélkül más kortárs komponista talán nem tudta volna ezt a jelenetet így megkomponálni.

12 Am Goldmark zsidó származása irt is, mint a Sába királynője partitúrájának sok más pontján, csak közvetett módon vehető számításba. A 19. századi opera és azon belül a francia nagyopera, melynek Goldmark főműve sok tekintetben a lekötelezettje, ugyanis a „couleur locale" hagyományát gyakorolta, amely szerint a történelmi vagy a bibliai múltban játszódó cselekményt zeneileg is megfelelő helyi koloritba kell öltöztetni; ebből a szempontból a Sába királynője a 19. századi európai zenei orientalizmus kimagasló képviselői közé tarrozik. Kecskeméli István kísérőtanulmánya a HUNGAROTON SLPX 12179-82 hanglemezkiadványhoz. 23. old. (német fordítás). A francia operatörténet figyelemre méltó párhuzama: La Juive (A zsidónő, Párizs, 1835) Jacques Fromental Halévy (1799-1866) tollából. Az Éléazar házában felhangzó ima (2. felv., 8. sz.) itt is responzoriálisan van megkomponálva (a ház ura váltakozik a háznép kórusával). Halévy rendkívül népszerű operáját a bécsi Kärntnertor-Theater 1848 és 1870 között 102 alkalommal adta elő. Vö: Jahn, Michael: Die Wiener Hofoper von 1848 bis 1870. Tutzing, 2002 (= Publikationen des Instituts für Österreichische Musikdokumentation 27). 693. old. 13 Vö. Gradenwitz, Peter: Biblische Schauplätze und „Colorito sacro". In: Becker, Heinz (Hg.): Die „Couleur locale " in der Oper des 19. Jahrhunderls. Regensburg, 1976 (= Studien zur Musikgeschichte des 19. Jahrhunderts 42). 337. old.