Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
ÉLET, TÉR - GERHARD J. WINKLER (KISMARTON/EISENSTADT): Joachim József és Goldmark Károly
Joachim és Goldmark 1885-ben Lisztrel együrt (Mosonyi ekkor már halort volt) egy-egy darabot komponált a Magyar Zeneköltők Kiállítási Albumába. Itt természetesen vetnünk kell egy oldalpillantást a kor tündöklő központi figurájára, az 1811-ben ugyancsak Nyugat-Magyarországon szülerert Liszt Ferencre. Életében Liszr, mint tudjuk, az identitási opciók egész sorát választotta, amelyek messze túlnőnek azon, ami eredeti származását tekintve talán már a bölcsőjében ringott. Liszt életútja összetéveszthetetlen és összemérhetetlen. A másik három, valamivel kevésbé komplikak nyugat-magyarországi élerrajzzal a hárrerében azonban sok minden hiherőbbé válik Lisztnek a saját hazájával való viselkedését illetően; annál is inkább, mivel ebben az összefüggésben kiderül, milyen sokrétűen is föl lehet tenni a nemzeti identitás kérdését. 9 (Sőt, vizsgálódási körünkbe ötödikként itt még Brahmsot is be kellene vonnunk, mint olyat, aki zeneileg választotta magyar identitását: mert bár nem Magyarország terülerén született, Liszt mellett egyike volt a „style hongrois", a magyaros „cigányzene" legkiválóbb 19. századi képviselőinek. 10 ) A Liszt nemzeti identitását firtató kérdés8 Magyar Zeneköltők Kiállítási Albuma 1885. Budapest, 1885.1-7 és 11-17. old.; vö. Kecskeméti István: Liszt und Goldmark im Austeilungsalbum ungarischer Tondichter, 1885. In: Bruckner und die Musik der Romantik. Linz, 1989 (= Bruckner Symposion 1987). 83-93. old.; Párkainé Eckhardt Mária: Einflüsse der ungarischen Musik bei Goldmark. In: Brahms-Kongress Wien 1983. Wien, 1988. 427-438. old. 9 Vö. Winkler, Gerhard J.: „Liszt, est-il Hongrois?" In: Schweiger, Dominik - Staudinger, Michael nek ezek szerint nem úgy kell hangzania, hog)' ő valóban „magyar"-e vag)' sem, hanem hog)' mit jelent a Magyar Királyság területén született „magyarnak" lenni a 19. század történelmi kontextusában. Ezzel azonban arra is fény derül, hog)' létezik eg)" speciálisan nyugat-magyarországi zenetörténet (tehát burgenlandi zenetörténet), amely ugyan kapcsolatban áll mind az osztrák, mind pedig a magyar zenetörténettel, maradéktalanul azonban egyikbe sem olvad bele. Ha tehát Burgenland nem léteznék már amúgy is, föl kellene találni a zenetörténet-írás számára. IV. A nemzet és a régió szerinti származás különböző összefüggései után a harmadik aspektus immáron arra irányul, hog)' miként csapódik le a „zsidó" alkotóelem - amely a fölvázolt komplementer életutak közül csak Joachimnak és Goldmarknak a sajátja - a művész életrajzában és zenéjében. Hogyan lehet ezt a komponenst tetten érni? Amikor Goldmark és Joachim zenei termésében zsidó gyökereik ilyen- vag)" olyanfajta felbukkanása után kutatunk, kevésbé Urbanek, Nikolaus (Hg.): Musikwissenschaft an ihren Grenzen. Manfred Angerer zum 50. Geburtstag. Frankfurt a. M., 2004, 237-249. old. io Vö. Bellmann, Jonathan: The „Style hongrois"in the Music of Western Europe. Boston, 1993. 201. old.; Winkler, Gerhard J.: Der „Style hongrois" in der europäischen Kunstmusik des 18. und 19. Jahrhunderts. Ein geschichtlicher Abriss. In: Uő (Hg,): Musik der Roma in Burgenland. Eisenstadt, 2003 (= Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 108). 73. old.
