Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában
kosságának, mégsem rendelkezik képviselettel a felsőházban, a képviselőháznak mindössze 5 zsidó képviselője van, holott a fenti arány értelmében 18-nak kellene lennie. A minisztériumokban számokban ki sem fejezhető csekély létszámban dolgoznak zsidók, hasonló állapotok jellemzik a közigazgatást, hiszen az országban nincs zsidó főispán, főjegyző, főügyész, alispán, szolgabíró és polgármester. Az írás ennél is rosszabb arányokat mutatott ki a fővárosban, ahol a lakosság 19,6 százaléka volt izraelita, ennek ellenére a városi tanácsnak nem volt zsidó tagja. De nem talált zsidó tudóst a Budapesti és a Kolozsvári Egyetem „ren* > 27 des tanárai" között sem. A szerző úgy vélte, a tények alapján nem hogy „zsidó túlsúlyról" nem beszélhetünk, de a zsidóság még azon állást sem foglalja el, amely a számarányok alapján megilletné. Túlzott szerepvállalás csak a zsidók tudásszomjában, a művelődés és a magyar nyelv elsajátítása terén elért eredményekben fedezhető fel. Az írás végkövetkezetése szerint a jogok és a kötelességek aránytalanuk oszlanak meg a zsidók hátrányára, s „az egyenlőség legfeljebb csak a közterhek viselésében mutatkozik, de semmiképpen sem a jogok élvezetében". 28 Neumann írását Szabolcsi Miksa tárcája egészítette ki, amely a hazai viszonyokkal az emancipáció megvalósulásának európai 29 gyakorlatát állította szembe. A cikksorozat körképet nyújtott arról, milyen előrelépést tettek Európa és a világ államai az egyenlő jogok érvényesítése terén, s a polgári jogok közül a szabad foglalkozásválasztás lehetőségeit vizsgálta. Foglalkozott Anglia, Belgium, Hollandia, Skandinávia, Svájc és Olaszország zsidóságával, s különös részletességgel írt az osztrák és a német állapotokról. Ausztriában a minisztériumokban, a diplomáciai karban és a hadseregben ítélte kedvezőbbnek a zsidók hivatalviselését. Hasonlóan értékelte az egyetemek kinevezési gyakorlatát: a bécsi egyetem fél tucat izraelita vallású rendes tanárt alkalmazott, de Prága, Graz és Innsbruck egyeteme is nevezett ki izraelita tudósokat. 30 Míg Magyarországon egyetemi rendes tanári kinevezést egy zsidó tudós csak kitérés után nyerhetett, Ausztriában „kevéssé nézték a tudós keresztlevelét, ha igazán tudós". 31 Németországban a bírói és a 27 Vö. Szabolcsi Miksa: Egyenjogúsításunk nálunk és máshol. 2. rész In: Egyenlőség, 1883. február 11. 2-6. old.; Szabolcsi szerint a Kolozsvári Egyetem két zsidó vallású rendes egyetemi tanárt, a Budapesti Műegyetem egy rendes egyetemi tanárt alkalmazott. 28 Ifj. Neumann Ármin: Zsidó preponderanczia. In: Egyenlőség, 1883. január 14. 3. old. 29 Szabolcsi Miksa: Egyenjogúsítás nálunk és máshol. 1-28. rész. In: Egyenlőség, 1883. február 4.-október 7. 30 Szabolcsi Miksa: Egyenjogúsítás nálunk és máshol. 1-4. rész. In: Egyenlőség, 1883. február 4. 2-5. old., február 11. 2-6, február 18. 2-6. old., február 25. 5-8. old. 31 Példaként említette Vámbéry Ármin orientalistát, Korányi Frigyest és Arányi Lajos orvosokat. Szabolcsi Miksa: Egyenjogúsítás nálunk és máshol. 2. rész. In: Egyenlőség, 1883. február 11. 5. old. Vö. Szabolcsi Lajos: /'. m. 41. old. Szabolcsi Lajos Goldziher Ignác orientalista pályáját idézi, aki a korszakban minden bizonnyal azért nem nyerhetett a budapesti egyetemen nyilvános rendes tanári kinevezést, mert nem tért át. Goldzihert 1872-ben nevezték ki magántanárrá, 1895-ben kapott címzetes nyilvános rendes tanári kinevezést, jogok nélkül. Ld. Zsidó lexikon, 319-320. old.; Goldziher Ignác: i. m. 222-223. old.
