Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - JUSZTIN MÁRTA: Külföldi utamból

kai. Tudásához mély erkölcsiség és elkötelezettség is járult. Az Életképekben kifejti nézetét a rabbi hivatásról, melyet egész életében követni igyekezett. „A rabbinak tehát, amennyire csak lehetséges, meg kell valósítania úgy az erkölcsi és vallási, mint a tudományos ideált, hog)' benne lássák és tiszteljék a műveltek önnön példájukat, a tudni vágyók a kor rudományos szelleméről áthatott ember ripusát."

30 Nagyon sokat tett a tudás, a műveltség terjesztéséért, szívügye volt az oktatást. Évtizedeken át sokszor heti 24 órában tanított. A források ranúsága szerint Seltmann békét kereső és békét teremteni képes lelkületével a belviszályokat elsimította, egységet kovácsolt a hitközségben, „soha meg nem zavart harmóniában" munkálkodott a felekezeti békén és a város kulturális felemelkedésén. Részt vett az ország zsidó kulturális életében, a Magyar Zsidó Szemle első munkatársai közé rartozott, életrajzi ihletésű írásai, melyekben a jesivák világát mutatta be őszinteséggel és nagy szeretettel, az Izraeli Magyar Irodalmi Társular kiadványaiban jelentek meg. Publikációival, tudományos munkásságával a hitközség hírnevét öregbítette: „rabbiságának évtizedei a zsidó hitközség aranykoraként értékelhetők".

31 Az utazás Seltmann megrendítő őszinteséggel tárja olvasói elé két hónapig tarró útjának okát. Fiatal feleségének elvesztése felett érzett fájdalma késztette arra, hog)" kicsi fiát otthon hagyva felejtést találjon: „szűknek találtam magam körül a világot, mint a sebzett vad, ellenállhatatlan vágyat éreztem, mintegy magamból kikelve, rohanni rova".

32 Bár a hosszú és rartalmas utat Dr. Lőw Immánuel Selrmann temetésén elmondott búcsúbeszédében tanulmányútként említette meg, ő maga az intellektuális feltöltődés mellett egy sokkal prózaibb célt is megnevezett: „mindig hallottam, hog)* utazások alkalmával nem csak sokat tanulhat az ember, hanem sok szórakozást is talál, s én őszintén bevallom, hog)' főleg ez utóbbi vonzott a * H 33 messze távolba". Bármelyik célr fogadjuk is el, a tanulmányutat vag)" a „travelling for pleasure" új divatját, utazása mindenképpen beleillik a kor utazási szokásaiba. Az úti beszámolóból megtudjuk, hog)" a két hónap alatt ideje és helye volt szórakozásnak éppúgy, mint az intellektuális feltöltődésnek, bár ő maga viccelődve az előzőt hangsúlyozta, amikor alkalmazta saját magára a turisráról valiorr közkelerű nézetet: Ld. Szeged város törvényhatóságának báli meghívója, és a szegedi izraelita hitközség elöljáróságának levele, CSML HL, a Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség iratai XII. 4.1883, Seltmann Lajos: Életképek 181-182. old. In: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1896. 177-208. old. 31 Szigeti János: Az izraelita felekezet. In: (Szabó Ferenc főszerk.): Hódmezővásárhely története. II. köt. Hódmezővásárhely, 1993. 703, old. 32 Seltmann: Külföldi utamból, 1884. 584. old. 33 UO.