Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - JUSZTIN MÁRTA: Külföldi utamból

Az úti élmények hangulati hátterét, az intimebb miliő érzetét a szubjektivitás adja, amikor az utazó már gondolatairól, ér­zéseiről is beszámol. Mindezek az elbeszé­lő személyiségét is megjelenítik. Az úti be­számolók visszatérő eleme az összehason­lítás a külföldön tapasztaltak és a magyar viszonyok közört, ami lehetőséget teremt a nemzeti büszkeség fitogtatására éppúgy, mint elmaradottságunk ostorozására. Ez utóbbira számtalan példát találunk Szé­chenyi István utazásai során írt naplóbe­jegyzéseiben. Akár a hazai viszonyokkal való megelégedettség, akár a hiányosságok megállapítása felé dől is a mérleg, a lényeg, hogy az utazás során tapasztaltak, a róluk készült beszámolókban leírtak minden­képpen reflexiók a másságra, és egyben a szerző saját, valamint a hazai viszonyok ön­reflexiói is. Seltmann Lajos úti beszámolói az informarív, a látványosságokat és az uta­zás konkrér körülményeit ismeretem szin­ten nagyon eltérnek a korszak hasonló munkáiról, az önreflexió rekinretében vi­szont messze túllépnek rajtuk. A Magyar Zsidó Szemle Seltmann úti beszámolójának már a publi­kálás helye is szokatlan, a Magyar Zsidó Szemle ugyanis nem az utazási élmények közlésének helye volt. A lap 1884 januárjában jelent meg elő­ször. 1 Bacher Vilmos és Bánóczy József szerkesztők az első számban írr előszavából pontosan ismerjük a folyóirat céljait: a zsi­dó tudomány magyar nyelvű, közérrherő módon való művelését és rerjesztését, a ha­zai és külföldi zsidó közösségek életének és problémáinak megismertetését az olva­sókkal. A folyóiratot indításakor „zilált hit­felekezeti állapotok" jellemezték a zsidó­ságot, társadalmi állásuk „támadás és ostrom" tárgya volt, folyt a harc a recepció­én, és az asszimiláció is a megoldandó fel­adatokat gyarapította. Az egyik a keresz­tény közvélemény meggyőzése arról, hogy zsidó honfitársaik méltók az integrációra, művelt, évezredes kultúrával rendelkező, erényes, az egész ország javár szolgáló em­berek. „A hazai és külföldi tudós hitrokonok adtak itt egymásnak találko­zást, hogy megismerressék a kereszrény vallás tanainak hirdetőivel hitünk belső vi­lágát, hogy ott hol ennek szüksége fennfo­rog, a tudomány szövétnekével világítsák meg az előítélet setétségét" - áll az Izraeli­ták Országos Irodájának elnökségétől Seltmann Lajosnak a Magyar Zsidó Szemlé­lői írt levélében . A másik feladat az volt, hogy az asszimiláció lelkesedésében akár a hitüket is elhagyóknak alternatívát mutas­sanak, miként lehet egyszerre zsidónak és jó magyarnak is lenni. „A neológ zsidó sajtó egyik legfőbb igyekezete az volt, hogy éb­ren tartsa a táborába tartozó zsidók kötődé­sét vallásukhoz és közösségükhöz, táplálja bennnük zsidóságuk iránti elkötelezettsé­güket, zsidó öntudatukat." 10 Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. XII. 4.1884. Budapest, 1986. 369. old. 12 Konrád Miklós: Zsidó jótékonykodás és 11 Kiemelés az eredeti szövegben! Jelzet: CSML HL A asszimiláció a századfordulón. In: Történelmi Hódmezővásárhelyi Izrealita Hitközség iratai Szemle, 2001. 3-4, sz. 258. old.

Next

/
Thumbnails
Contents