Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - JUSZTIN MÁRTA: Külföldi utamból

Az úti élmények hangulati hátterét, az intimebb miliő érzetét a szubjektivitás adja, amikor az utazó már gondolatairól, érzéseiről is beszámol. Mindezek az elbeszélő személyiségét is megjelenítik. Az úti beszámolók visszatérő eleme az összehasonlítás a külföldön tapasztaltak és a magyar viszonyok közört, ami lehetőséget teremt a nemzeti büszkeség fitogtatására éppúgy, mint elmaradottságunk ostorozására. Ez utóbbira számtalan példát találunk Széchenyi István utazásai során írt naplóbejegyzéseiben. Akár a hazai viszonyokkal való megelégedettség, akár a hiányosságok megállapítása felé dől is a mérleg, a lényeg, hogy az utazás során tapasztaltak, a róluk készült beszámolókban leírtak mindenképpen reflexiók a másságra, és egyben a szerző saját, valamint a hazai viszonyok önreflexiói is. Seltmann Lajos úti beszámolói az informarív, a látványosságokat és az utazás konkrér körülményeit ismeretem szinten nagyon eltérnek a korszak hasonló munkáiról, az önreflexió rekinretében viszont messze túllépnek rajtuk. A Magyar Zsidó Szemle Seltmann úti beszámolójának már a publikálás helye is szokatlan, a Magyar Zsidó Szemle ugyanis nem az utazási élmények közlésének helye volt. A lap 1884 januárjában jelent meg először.

1 Bacher Vilmos és Bánóczy József szerkesztők az első számban írr előszavából pontosan ismerjük a folyóirat céljait: a zsidó tudomány magyar nyelvű, közérrherő módon való művelését és rerjesztését, a hazai és külföldi zsidó közösségek életének és problémáinak megismertetését az olvasókkal. A folyóiratot indításakor „zilált hitfelekezeti állapotok" jellemezték a zsidóságot, társadalmi állásuk „támadás és ostrom" tárgya volt, folyt a harc a recepcióén, és az asszimiláció is a megoldandó feladatokat gyarapította. Az egyik a keresztény közvélemény meggyőzése arról, hogy zsidó honfitársaik méltók az integrációra, művelt, évezredes kultúrával rendelkező, erényes, az egész ország javár szolgáló emberek. „A hazai és külföldi tudós hitrokonok adtak itt egymásnak találkozást, hogy megismerressék a kereszrény vallás tanainak hirdetőivel hitünk belső világát, hogy ott hol ennek szüksége fennforog, a tudomány szövétnekével világítsák meg az előítélet setétségét" - áll az Izraeliták Országos Irodájának elnökségétől Seltmann Lajosnak a Magyar Zsidó Szemlélői írt levélében . A másik feladat az volt, hogy az asszimiláció lelkesedésében akár a hitüket is elhagyóknak alternatívát mutassanak, miként lehet egyszerre zsidónak és jó magyarnak is lenni. „A neológ zsidó sajtó egyik legfőbb igyekezete az volt, hogy ébren tartsa a táborába tartozó zsidók kötődését vallásukhoz és közösségükhöz, táplálja bennnük zsidóságuk iránti elkötelezettségüket, zsidó öntudatukat." 10 Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. XII. 4.1884. Budapest, 1986. 369. old. 12 Konrád Miklós: Zsidó jótékonykodás és 11 Kiemelés az eredeti szövegben! Jelzet: CSML HL A asszimiláció a századfordulón. In: Történelmi Hódmezővásárhelyi Izrealita Hitközség iratai Szemle, 2001. 3-4, sz. 258. old.