Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - JUSZTIN MÁRTA: Külföldi utamból

A folyóirar rovarainak tartalma tüktözi e célokat. A kor rangos tudósai publikáltak ismeretterjesztő tudományos cikkeket a zsidó történelemről, vallásról, irodalomról, külön rovatban irodalomi alkotások is helyet kaptak. A Szemle élénk figyelemmel kísérte a zsidók társadalmon belül elfoglalt helyét, és tevékenységét (írni-olvasni tudás felekezeti megoszlása, zsidó kaszinók megnyitása, zsidó kiállítók az 1885-ös országos kiállításon, zsidó jótékonykodás stb.), valamint a recepció ügyét. Az „Erresítő" egyik állandó alrovata a tanügy kérdéseivel foglalkozón, a másik pedig az „Országvilág" híreivel. Ebben a rovarban jelentek meg a külföldi levelek, amelyek az európai, amerikai és palesztinai zsidó közösségek életéről tudósítottak. Itt jelent meg Seltmann beszámolója is külföldi útjáról. Már az első év végén úgy tűnt, hog)' a Magyar Zsidó Szemle igazolta a hozzá fűzött várakozásokat, nemcsak zsidók, hanem „katolikus papnöveldék és református líceumok járatják és tanulmányozzák a Magyar Zsidó Szemlét"?

2, így az önmegjelenítésnek, az imázsformálásnak tág tere nyílt. Ez a tény Seltmann úti beszámolójának is más érrelmezési tartományt adhat. Seltmann Lajos élete és pályája Seltmann Lajosról, a tudós rabbiról a Zsidó lexikon szócikke ad tájékoztatást,

14 magát az embert viszont irodalmi munkái, önéletraj13 CSML HL A Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség iratai XII. 4.1884. 14 Újvári Péter (szerk,): Magyar zsidó lexikon. Budapest, 1929. 783. old. 15 Seltmann Lajos: Életképek. In: Az Izraelita Magyar zi visszaemlékezései és egyéb írásai - mint a szóban forgó úti beszámoló -, valamint a temetésén elhangzott nekrológok rajzolják elénk. Seltmann Lajos 1854. január 17-én született a Heves megyei Tiszanánán szerfárd eredetű családban. „[...] a legszomorúbb a világon az a gyermekkor, amelynek nincs napsugara. Ilyen gyermekkort élt a mi kisasszonyunk"

15 - emlékezett vissza az érzékenysége miatt „kisasszonynak" csúfolt Seltmann a gyerekkorára. A család nag)" szegénységben élt: apja az alig 50 lelker számláló közösségben volt tanító,

16 anyja, aki kisfia születésekor megbetegedett, nem is nyerte vissza többé teljesen az egészségét. A 12 évesen elárvult kisfiú - szülei kívánságának megfelelően - a kisvárdai jesiva tanulója lett. Seltmann, aki atyjától megtanult magyarul és németül írni, szorgalmas bócher volt, mégis el kellert hagynia az iskolát. Lakótársainál Mendelssohn, Maimúni munkáit, eg)' Luther-féle és egy latin Bibliát, valamint egy német nyelvtant találtak, így „már a napnál világosabb voir, hog)" eretnekekkel állanak szemben" - magyarázta négyük eltávolítását az Életképekben. Kisvárdát elhagyván társaival Pozsonyban, a hagyományhű zsidóság fellegvárában folytatta tanulmányait: „A pozsonyi jesibát az ország első jesibájának tekintik. [...] már egy évszázad óta áll fenn, vezetése apáról-fiúra száll át. Mostani vezetője és tanítója unokája a nag)" Rabbi Mózes Szóferi 1 8 nek, a jesiba megalapítójának." Itt lett Irodalmi Társulat (IMIT) Évkönyve, 1895.270. old. 16 Uo. 270. old. 17 Uo. 298. old. is Uo, 299. old.