Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

nyos zsidó magyar rétegek s ez csak hasznára, javára lehet az egész társadalomnak." A Bogdányi Mór (Lakszakállas, 1854-1923, Budapest) hírlapíró alapította Egyenlőség a per eseményeit és iratait taglaló közlemények, a zsidóságra vonatkozó rendeletek, a külföldi antiszemita mozgalmak sikereiről és bukásáról szóló ismertetések között hébe-hóba - többnyire németről fordítva - már egy-egy tárcát is közölt. A kulturális és irodalmi közlemények felbukkanása ekkor még sporadikus. Kitöltő elemként - a politikai, jogérvényesítő harcok kísérőjelenségeként - jelennek meg, érzékeltetve ugyanakkor, hogy a neológ zsidóság számára egyre tudatosabbá válik a kultúrában való térfoglalás politikai értéke. Amikor a korábbi nyíregyházi tudósító, Szabolcsi Miksa (Tura, 1857-1815, Balatonfüred) vette át a lapot, a kultúrának ez a jelenléte stratégiai jelentőséget kapott. Szabolcsi a jesivák neveltje, megjárta a hagyományos zsidó értelmiség útját: a házitanítóságot, majd - mint a legtöbb, hagyományos hátterű, modernné váló, magyar zsidó értelmiségi - a rabbiszemináriumban hallgatott kis időt, s onnan került vidéki szerkesztőségekbe. Országos hírnevét a tiszaeszlári per Tudósításaival alapozta meg. Nemcsak az Egyenlőségei, de több pesti és bécsi német nyelvű lapot is ellátott cikkekkel. Mielőtt az Egyenlőséget átvette, a Pester Jüdische Zeitung című héber betűs német lapot szerkesztette. Talán ő az a személyiség, aki Löw Lipót után a legmélyebb nyomot hagyta a magyar zsidóság karakterén. Ezt a szerepet annak köszönheti, hog)" felismerte, az emancipáció valóra válása attól függ, hog)- a zsidók milyen intenzitással és milyen minőségben sajátítják el a magyar kultúrát. Azaz felfogta a tudati-lelki beágyazódás stratégiai jelentőségét. Szabolcsi az első tudatos magyar zsidó kulrűrateremtő és szervező. Nem az események árjával úszott, hanem hűen követve saját felismerését, harcos energikussággal kívánta megvalósítani programját: a neológgá reformálódó zsidók hagyományosan német orientációjú művelődését magyarra váltani, ugyanakkor a másik fronton meg kívánta törni az intézményesen is elkülönült ortodox tábor elzárkózását. Szabolcsi Miksa küzdelmének politikai vetülete a magyar társadalom azon részével való szövetség keresésében merült ki, amelyre számítani lehetett az antiszemitizmus elleni harcban. Ehhez kapcsolódnak az általa kezdeményezett űn. gesztusmozgalmak, a magyar nyelvű hitszónoklat bevezetése a zsinagógákba, illetve a millenniumon nemcsak propagált, de ténylegesen szervezett névmagyarosítás. A magyar zsidóknak minden nem zsidó részről történt elismerését pedig a politikai jogok kiszélesítése érdekében állította hadrendbe. Legjelentősebb politikai ügye, amely nevéhez és lapjához fűződik, a recepciós törvény kicsikarása volt, amellyel a magyar zsidók kivívták a majdnem tényleges jogegyenlőségüket. A sikerben olyan, az ő szárnyai alatt nevelkedett, ám később a felekezeti keretekből indulva országos jelentőségűvé emelkedett publicisták osztoztak, mint Vázsonyi Vilmos, és még hosszan lehetne sorolni a neveket. A lap húzóereje az „Ügy" volt, amelyet hétről hétre követni lehetett, s amelyért a küzdelmet Szabolcsi hadvezérként vezényelte. A másik jelentős tényező a popularitás. A lapban a marke-