Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása
leg az értelmiséget nem szükség „magyarítani", a hitfelekezet összességét kell, s ezt nem is annyira a nyelvnek, melyet nagyobbára bír, mint inkább az irodalomnak, nemzeti műveltségnek terjesztése által más vallású honfitársainkhoz közelebb hozni. Ezen oknál fogva az Izraelita-magyar Egylet most nem csupán nyelvterjesztő, hanem általános művelődési intézet', s mint ilyennek a műveltség két fő közegére, az iskolára és az irodalomra kell kiváló figyelemmel lennie" - foglalta össze a következő generáció fontos (és már nem orvos, hanem jogász) alakja, Mezei Mór a szintén mintakövető Első Magyar izraelita Naptár és Évkönyv 5622 évre bevezetőjében. A kötetnek egyúttal ez a legérdekesebb írása, mivel részletes elemzését adja a magyar zsidóknak az idézettel is alátámasztott helyzetéről és céljairól. Az országgyűlés feloszlott, mielőtt az annyira várt emancipáció megtárgyalására sor kerülhetett volna. Felmerült egy olyan verzió is, hogy csak műveltségi és vagyoni cenzus alapján egy szűk réteg kapja meg a jogokat, de a terv idő előtt lelepleződött, a felháborodás elsöpötte. 66 Az emancipáció napirenden tartása végett a „presser group"-társaság megalapította az első ma66 Bővebben erről az epizódról több, már idézett munka megemlékezik, leginkább Grosszmann Zsigmond munkáját ajánlhatjuk. Ő írta a Magyar zsidó lexikon „Magyarító Egylet" szócikkét is, ahol a két egylet folyamatos „presser group" funkcióját is mint egy folyamat részét tárgyalja. 67 Zakar Péter említett tanulmánya azt írja róla, hogy az 1848/49-es forradalom alatt tábori rabbinak jelentkezett, de kérését elutasították. 68 A Magyar zsidó lexikon szócikkén kívül bővebben: Blau Lajos: Mezei Mór, és K.M. Mezei Mór gyar nyelvű időszaki sajtóterméket Magyar Izraelita néven (Pest, 1861-1864 és 1867-1868), hog}" a zsidók létfontosságú ügye ne tűnjön el a társadalmi és politikai diskurzusból sem a zsidók, sem a magyar politika formálóinak nyilvánosságában. Emeljük ki még egyszer a legfőbb motívumot: a sajtótermék megalapításának, hétről hétre előállításának egy kivívandó, megvédendő ügy a kiindulópontja, s ez az ügy szervezi alárendelt viszonyban a kulturális reprezentációt. A Magyar Izraelita első főszerkesztője, Rokonstein Lipót rabbi 67 (Szentes, ? - ?) helyét hamarosan Mezei Mór (Sátoraljaújhely, 1835-1925, Budapest) jogász, majd Tenczer Pál újságíró (Nagybajom, 1836-1905, Budapest) 69 vette át. Mindketten meghatározó hitközségi politikusokként kezdték pályájukat (a Pesti Hitközség szervezeti modernizálásának, majd az Országos Kongresszusnak és az Izraelita Magyar Egyletnek is vezető alakjai voltak), s a felekezeti élet dobbantójáról parlamenti képviselőkké avanzsáltak, és liberális lapokban lettek országos jelentőségű publicisták. E sokrétű funkciókból adódóan a lap több későbbi magyar zsidó időszaki sajtótermék ősének is tekinthető: jogvédő, ilnyolcvan éves jubileuma. In: Magyar Zsidó Szemle, 1916.1. sz, 1-6. old. Nádas Péter, ma Kertész Imre mellett nemzetközi szinten az egyik legismertebb magyar író mint dédapjáról emlékezik meg róla a vele készített interjúkötetben Lásd: Mihancsik Zsófia: Nincs mennyezet, nincs födém. Beszélgetés Nádas Péterrel. Pécs, 2006. 69 A Magyar zsidó lexikon szócikkén kívül bővebben: F. I. Tenczer Pál 1835-1905. In: Magyar Zsidó Szemle, 1905. 2. sz. 121-122. old.
