Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

száma 1844-ben jelent meg Nagykanizsán, Löw első magyarországi állomásán, Lipcsében nyomva németül, s majd 12 évi szünet után rendszeresen 1858-tól 1867-ig Szegeden. Közben volt egy magyar nyelvű, egyetlen számot megélt folyóirat-kísérlete is: a Magyar Zsinagóga (1847, Pápa). A lap igen nívós, tudományos igényű szemle volt, s a zsidó tudományon kívül jelentős teret kapott benne a vallás modernizálásának problémája, valamint a lankadatlan küzdelem az emancipáció megvalósításáért. Havilapként jelent meg, majd 1861-től hetilapként, s 1864-től 1867-es megszűnéséig kétheti lapként, az utolsó évben tudományos mellékletekkel. Levelezői hálózata felölelte az egész világot, ahol zsidók éltek. (Ezt a rendszert is ő honosította meg.) Ezer példánya eljutott szerte Európába, s az Egyesült Államokba is, Szegeden 70 előfizetője volt. A kor egész európai zsidó tudományossága publikált benne, noha szerepét versenytársa a Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft vette át.

65 Az első magyar nemzetközi igényű zsidó folyóirat tehát németül jelent meg, s hatását illetően a régi, az első akkulturizációs irányba, a német kultúra peremvidékéről a nyugat-európai központ felé hatott. A magyarosítás, a magyar kultúra iránti érdeklődés szintén politika, s szintén az emancipációs törekvések jegyében újult meg. S szintén egyesületi keretben - egy már elindított tradíció jegyében és medrében. Az abszolutizmus kora felpuhulni látszott, s Bécs 1861-ben megengedte, hogy Pesten ismét megalakuljon az országgyűlés. Ez az esemény hívta életre a Magyarító Egylet utódját és folytatóját, a már kevesebb lelkesedéssel, de annál megfontoltabb „presser group"-ként funkcionáló, az elmaradt emancipációt megvalósítandó céllal. 1860-ban alakult meg 600 taggal az Izraelita Magyar Egylet, Rózsay József (Lakompak, 1815-1885, Balatonfüred) elnökletével. Rózsay az elődszervezet egyik alapítója is volt. Szintén orvos és kórházigazgató, mint elődje e tisztben, s mint kortársa, az 1868-as kongresszus, valamint a Pesti Izraelita Hitközség elnöke, Hirschler Ignác (Pozsony, 1823-1891, Budapest). A magyar társadalomba való belépés mozzanatában tehát a zsidóságot a legelőször befogadott orvos-értelmiség képviselte. A magyarosítás folyamatát is ez a szakértelmiség vezényelte le a jogot végzett írókkal és publicistákkal szemben, akik majd a kiegyezés utáni korszak vezéralakjai lesznek. Az első par excellence magyar zsidó, Agai Adolf (Jankovac, 1836—1816, Budapest) is orvosként kezdte a pályáját. A régi-új Egyesület hasonló célokat tűzött ki, eltérő hangsúlyokkal: „Az Izraelita Magyar Egyletnek bővebb és általánosabb célja hatásosabb és tágabb körű közeget kívánt. A Magyarító Egylet a különben műveltséggel bíró értelmiséget iparkodott mindenek előct a magyar nyelv birtokába juttatni, ezáltal óhajtván a többi osztályokra hatni. Jelen65 Bővebb ismertetés a folyóiratról és létrehozójáról: Haraszti György: A Ben Chananja szerkesztője. Eecsetvonások a zsurnaliszta Löw Lipót arcképéhez című tanulmánya. In: A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Szerk. Zombor István. Szeged, 1990, illetve Haraszti György: Két világ határán. Budapest, 1999.