Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - SCHWEITZER GÁBOR: Reflexiók a „zsidókérdéséről
menyeivel, elhárítván magától az érdekből történő vallásváltoztatás esetleges vádját. Miként írta, hosszasan érlelődött benne a zsidó hit elhagyásának gondolata, mielőtt e végső lépésre szánta volna el magát. Az a vág)', hog)" oda tartozzon, ahová belső érzései köröttek, végül minden kétséget legyőzött benne. Bizonyítván meggyőződésből fakadó vallásváltoztatását, hivatkozott az őt megkeresztelő pap intelmére, miszerint helyesebben döntött volna, ha a katolikus vallás helyett a kálvinista hitet választja. A kormányzat ugyanis - legalábbis az Angyal Dávidot megkeresztelő katolikus pap megítélése szerint - a kálvinista vallású miniszterelnökre, Tisza Kálmánra tekintettel a katolikussal szemben a protestáns „intelligenciát" támogatta. Angyalt azonban nem befolyásolta elhatározásában a „felekezeti verseny." 20 Naplófeljegyzéseiben ugyanakkor rosszallóan írt egykori tanártársáról, Lenkei Henrikről, aki véleménye szerint kizárólag a középiskolai tanári állás megszerzésének a kedvéért tért át a katolikus hitre. Lenkeivel ,,[e]gyütt lettünk helyettes tanárok s együtt tanítottunk 5 éven át a Markó utcai reálban. Azt hiszem, jó tanár volt. Szép irodalmi kultúrája miatt kedvelték a felsőbb osztályokban. Eg)' ballépése súlyosan esik a mérlegbe. Katholizált, hog)' tanár legyen, s miután kinevezték, újra a zsidó hitre tért. Arra nézve viszont, hog)" mit is gondolhatott valójában a szakmai, hivatali előmenetel érdekében vallásukat elhagyókról a pályatárs Marczali, érdekes adalékul szolgálhat a leánya, Marczali Póli visszaemlékezéseiben olvasható történet. Egy ótátrafüredi kirándulás alkalmával a baráti társaság katolikus tagjai azt a kérdést intézték az akkor kilenc éves gyermekhez (a rörténet az 1890-es évek közepén játszódik), hog)' ők, mármint a Marczali család tagjai miért nem térnek át a katolikus hitre. Nem tudván a választ, Póli édesapjához szaladt s továbbította a kérdést. „Jó nagy pofon volt a válasz. Én sírva fakadtam. A többiek döbbenten néztek. Apám kijelentette, hog)" a pofon nem nekem szólt. Felteszem, hog)' ezzel a pofonnal akarta éreztetni utálatát a karrierjük céljából kikereszrelkedert kollégái iránt is. Ez viszont nem változtatott az »22 en megszégyenítésemen . A vallásváltoztatás tényét ugyanakkor a külvilág sem fogadta egyöntetűen. Ennek egyik fanyar bizonyítékát éppen maga Angyal örökítette meg. A magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából az egyik jó nevű kiadó tíz reprezentatív kötetben jelentette meg a Magyar Nemzet Történetét. 20 Angyal 1971. 84-85. old. Fejtő Ferenc másféle véleményt fogalmazott meg Angyal Dávid kitérésével kapcsolatban, miszerint ebben az esetben „láthatólag" nem vallási kérdésről volt szó, hanem egy „kizárólag gyakorlati megfontolásokon alapuló, szakmai jövőjét érintő döntés"-ről. Lásd Fejtő Ferenc: Magyarság, zsidóság. Budapest, História - MTA Történettudományi Intézet, 2000.139-140. old. 21 Angyal Dávid naplója (1943, július 7,). MTA Könyvtára Kézirattára Ms 810/48. 22 Marczal i Pó Ii: Apám pályája, barátai. Emlékek Marczali Henrikről. München, Aurora Kiskönyvek, 1973.32, old. 23 Lásd Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története" szerkesztési munkálatairól. Századok, 1968/5-6. szám. 1117-1148. old,
