Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Ujvári HEDVIG: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és HerzI Tivadarnál
nek a két mozgalmas évnek a hozadékát a Vom Kreml zur Alhambra című kőnkben foglalta össze. A Pester Uoydmk valójában csak Ferenc József oroszországi látogatásakor írt rendszeresen, hiszen konkrét felkérése csupán erre a feladatra volt. Izlandi tattőzkodásakor is bőven írt, de egyszer két hónapra abbamaradt a tudósítást. Még a Franciaországból küldött írások résznek ki egy jelentősebb mennyiséget. A hosszas távollét persze nem kedvezett az orvosi tanulmányoknak, amelyeket ezekre az évekre Nordau valószínűleg felfüggesztett. Csak 1875 évvégén tért vissza Budapestre, és december 21-én letette a Budapesti Magyar Királyi Tudomány Egyetemen az első szigorlatát. A szigorlati jegyzőkönyvben a „Südfeld (Nordau) Simon" név szerepel. 1876. január 17-én Nordau írásban kérvényezte, hogy második szigor72 latát idő előtt tehesse le. Erre 1876. január 24-én került sor „elégséges" eredménnyel. A szigorlati jegyzőkönyvben a 73 „Nordau (Südfeld) Miksa" név szerepel. Néhány nappal később, 1876. január 31-én Nordau végleg szakított a Pester L/oyädül, valószínűleg magas anyagi követeléseit Falk nem volt hajlandó teljesíteni. 74 Két napra rá azonban már szerződést írt alá a Neues Pester Journalnál. Ám Budapesten nem volt tartós maradása; május l-jén húgával és édesanyjával Párizsba költözött, ahol orvosként és több európai lap tudósítójaként tevékenykedett. A pesti lapnak is küldött párizsi tárcaleveleket, amelyek közül több könyv formájában is megjelent Paris. Studien und Bilder aus dem wahren Milliardenlande címmel. Herzl egyetemi tanulmányait a bécsi egyetem jogi karán végezre 1878 és 1883 között. Nordauval ellentétben az ő esetében már alkalmazható az a megállapítás, miszerint a zsidó diákság tanulmányi eredményei az egyetemeken is kitűntek „a diplomaszerzés rendre alacsonyabb évszámával és a diplomák jobb átlagos minősítésével". 75 A zsidó hallgatói arány magas volt a Monarchia legnagyobb presztízsének örvendő egyetem minden karán: 1881 és 1886 között a hallgatói összlétszám (3456) egyharmadát tették ki a zsidó diákok. 76 Hovatartozás tekintetében Herzl német identitása még nem volt teljesen szilárd: egyetemi dokumentumai azt mutatLásd „Szigorlati Jegyző Könyv". (Jelzet: I.e.15/ SOTE levéltára). A konkrét eredmények: leíró bonctan (vizsgáztató: Lenhossék József), állattan (Margó Tivadar), ásványtan (Szabó), kórbonctan (Scheuthauer Gusztáv): „elég jól", míg az élettan (Jendrassik Jenő), általános kórtan (Balogh Kálmán) és növénytan elégségessel zárult. A jegyzőkönyv azonban csak a vezetékneveket tartalmazza. A kiegészítésekhez segítségemre volt: Nádudvari Győry Tibor: Az orvostudományi kar története 1770-1935. Budapest, 1936, 788-794. old. „Beadvány tárgya: Nordau Miksa folyamodik, hogy a szabályszerű határidő letelte előtt a II. orvostudori szigorlatra bocsáttassék." In: Iktató 1875/76.1.b. 23. (Ügyviteli könyv). 73 Lásd: Szigorlati Jegyző Könyv. 1.C.15. A letett tárgyak és vizsgáztatók: gyakorlati orvostanból (Wagner János), vegytan (Than), szemészet (Schulek Vilmos), állatorvostan (Rupp/Nepomuk János), gyógyszertan (Balogh Kálmán). Minden vizsgaeredmény elégséges. 74 Vö.: Schulte: Psychopathologie, 79. old. 75 Karády Viktor: Zsidóság és modernizáció a történelmi Magyarországon. In: Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon, i. m„ 190-217., itt 209. old. 76 Prepuk Anikó: A zsidóság Közép- és Kelet-Európában, 104. old.
