Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Ujvári HEDVIG: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és HerzI Tivadarnál

ják, hog)" az első szemeszterben a németet adja meg anyanyelveként, ami nem különösebben meglepő. Az azonban annál inkább, hog)" a következő évben a magyart tünteti fel, és csak az 188l-es tavaszi félévet követően adja meg ismét a németet, azaz két tanéven át Herzl magyarként tekintett magára. Herzl egyetemi évei alatt csatlakozott az Akademische Lesehalle nevű liberális diákegylethez, majd 1881-ben belépett az Albia nevű diákegyletbe. Innentől kezde büszkén viselte a német identitást és az 77 ezzel járó rársadalmi preszrízst. Részt vett a szokásos egyesületi életben, amely a vívás, az ivászat, a kártyázás, az éneklés mellett éles hangú vitákat is jelentett a liberális és a nacionalista diákok között. Herzl az egyesületben a Tancred becenevet kapta a Tasso Megszabadított Jeruzsálemében szereplő öntudatos és harcos férfiú után. 1883 elején zajlott le a híres Richard Wagner-kommersz, melynek szervezésében az Albia is részt vállalt. A „Commersfestek" a német diákegyesületi hagyomány részét képezték, de az antiszemitizmus 78 nem tartozott a jellemzőik közé. Beller szerint viszonr az antiszemizmus nem állt távol a társaságtól, de Herzl kezdetben úgy látta, hog)' ez nem a személye ellen irányult, hanem a pénzsóvár, műveletlen zsidók ellen, akik nem tudtak igazán integrálódni a német kultúrába. Herzl ezt a hozzáállást kulturális antiszemitizmusként értelmezte, amelyet maga sem ellenzett, mivel az emancipáció ideológiája azt a felelősséget rótta a zsidókra, hog)' „javuljanak meg" (Verbesserung), és legyenek méltók a polgári jogokra. Herzl felvétele az Albiába azt mutatja, hog)" nem minden német „Burschenschaft" utasította vissza eg)" az egyben a zsidókat; ő mindenesetre egy vállalható zsidó volt.

79 A Wagner-rendezvényt azonban nem kerülték el az éles antiszemita felhangok, minek következtében Herzl kilépett az egyletből. Az egyesülethez írott levelében általános emberi jogokra és nem a zsidó érzékenységre hivatkozott: államának egyenrangú zsidó polgáraként, nem pedig zsidóként háborírotta fel az anriszemitizmus, azaz nem gondolt semmiféle 80 kollektív sérelemre. A zsidóság kollektív sorsa ebben az életszakaszban még nem nagyon érdekelte Herzlt; legfőbb célja az volt, hog)" elismert osztrák-német író, színpadi szerző váljék belőle. Naplóbejegyzései szerint már 1878-tól írt színdarabokat, de átütő sikert soha nem ért el. Párizs, a választott haza Nordau 1873-ban a Pester Lloyd bécsi tudósítójaként volt először távol a szeretteitől. Ebben az időszakban élénk levélváltás kezdődött közte és húga, Lotti között. Személyesen nem találkoztak, csupán édesanyja látogatta meg, de a találkozó fiaskóval végződött, mivel a szülő „provinciális mivolta, jiddise, analfabetizmusa, értetlensége a mondén Béccsel és annak kultúrájával szemben a fiúban szégyenérzetet váltott ki".

81 Nordau leveleiben Falk lapját 77 Beller: /Verz/, 20. old. so Nóvák: Theodor Herzl, 24-26. old. 78 Nóvák: Theodor Herzl, 24-26. old. sí Schulte: Psychopathologie, 59. old. 79 Beller: Herzl, 21. old,