Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Ujvári HEDVIG: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és HerzI Tivadarnál

Életrajzi adatok szerint publikált a két legjelentősebb pesti német nyelvű lapban, a Pester Uoydban és a Pester Journalban, valamint a bécsi Lekennek is küldött tudósításokat a pesti országgyűlésről.

42 Mivel a család 1878 elején, Pauline halálát követően végleg Bécsbe költözött, Herzl magántanulóként tette le az érettségi vizsgát. Zsidó Südfeldből árja Nordau? Südfeld Simon Miksa születési anyakönyvi kivonatának

43 másolatából kiderül, hogy Nordau a belügyminiszter engedélyével 1873 óta törvényesen viselhette az eredeti családnév helyett a maga választotta vezetéknevet. Már a visszaemlékezéseiben utalt arra Nordau, hogy gyerekfejjel is szívesen szignálta ezzel a névvel vag>' M. N. jelzéssel a Poesie, Kunst und Wissenschaft című havi lapban megjelent szösszeneteit, a Salon der Literatur, Kunst und Mode című kéthetente megjelenő újságban, valamint az Entre Acte-ban közölt meséit, verseit, irodalmi és színikritikáit.

44 Az állam a kiegyezést követő évtizedekben a névváltoztatásokkal kapcsolatban legelőször liberális álláspontra helyezkedett: sem korlátozni, sem elősegíteni nem akarta őker. A legtöbb kérelemnek helyt adtak, tekintet nélkül a kérelmező szociális vagy etnikai hátterére, felekezeti kötődésére. A névváltoztatásokban az illetékes állami szervek nem tettek különbséget névmagyarosítás és másféle névváltoztatások között, így lehetőség volt magyar nevet is idegenre változtatni, vagy akár idegen hangzású nevet egy másik idegen hangzásúra cserélni.

45 A névváltozással kapcsolatosan természetesen az a releváns kérdés, hog)' milyen motivációk vezérelték a Süd/Feld > Nord/Au (dél/mező > észak/liget) cserét, azaz a megváltozott identitás külső megjelenítésére, illetve a nyilvános önbemutatás megváltozására irányuló akrust. Jens Malte Fischer kétségbe vonja a mesterséges arizálás tézisét, mivel Nordau fejlődése ennek ellentmond.

46 Christoph Schulte szerint Nordaunak ez a kései átalakulása öntudatos zsidóvá és cionistává egyáltalán nem volt előre programozott, hiszen az önkéntesen Párizsba áttelepült és német nyelven alkotó író csak az antiszemitizmus és Theodor Herzl révén vált cionistává. A névváltozás arra volt hivatott, hog)' Nordau a pesti közegben elrejthesse zsidó származását. Nordau még mielőtt a cionizmus felé fordult volna, évtizedekig azzal volt elfoglalva, „hogy minden külső megjelenésében A pesti lapok vonatkozó évfolyamainak vizsgálata alapján ezt megerősíteni nem tudom, mivel saját névvel vagy akár csak T. H. szignóval ellátott írást nem találtam. Viszont Herzl unokaöccse, Heltai Jenő visszaemlékezéseiben is található utalás arra, hogy Herzl írt a Pester Lloydba. Vö.: Zsoldos Andor: Theodor Herzl. Emlékezések. New York, World Federation of Hungarian Jews, 1981.14. old. Forrás: Zsidó Múzeum, Budapest. Erinnerungen, 21. old. A három orgánumból csak a 5a/o/?ba sikerült betekintenem. 45 Karády Viktor, Kozma István: Név és nemzet. Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Budapest, Osiris, 2002. 39. old. 46 Jens Malte Fischer: Dekadenz und Entartung. Max Nordau als Kritiker des Fin de siècle. In: /7/7 de siècle. Hrsg. von Roger Bauer. Frankfurt am Main, Klostermann, 1997 {= Studien zur Philosophie und Literatur des 19. Jahrhunderts, Bd. 35). 93-111. old., itt főleg 94, old.