Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Ujvári HEDVIG: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és HerzI Tivadarnál

nyújtja, Vörösmartyról értekezést írt A magyar költő címmel. Több írása, például az Oxigén című dolgozata vag)- A bölcsek köve kultúrtörténeti szempontból is értékelhető. Irt történelmi személyekről is, például Girolamo Savonaroláról vag)- Napóleonról. Magyar nyelvű műveiben nem foglalkozón német témákkal, míg a német nyelvűek alapjául gyakran szolgált magyar esemény. A zsidó tematika azonban teljes mértékben hiányzott. Handler szerint a magyarul írt művei jobban megmutatják írójuk személyiségét, intellektusát; ezek a valóságon, tapasztalaton és benyomásokon alapulnak, míg a német írásokat inkább a képzelet uralja. „Magyar nyelvű műveit egy magyar fiú írta, akinek a neveltetését és szociális kapcsolatait átszövi a túlsúlyban lévő magyar környezete, míg a német nyelvű művei egy magyar fiútól valók, aki messziről csodálta a német kultúrát."

36 Mint az az iskolai értesítőből kiderül, Herzl a tanintézetben hivatalosan működő Eötvös József önképzőkörnek nem volt a tagja, munkájában nem vett részt és a kör által kiírt pályázatokon sem nyert, se a szépirodalmi, se az irodalomtörténeti kategóriában.

37 Annál aktívabb volt a maga egyesületében, noha három hónap után be kellett szüntetni ennek működését. A kör legnagyobb hátrányának az bizonyult, hogy a hivatalos iskolai csoporttal ellentétben ez a kezdeményezés nem állt tanári felügye 36 Handler: Dóri, 71. old. 37 Értesítő 288, 45. old. 38 Handler: Dóri, 64. old. 39 Vö.: Beller: Herzl. Wien, Werner Eichbauer Verlag, 1996.18-19. old. let alatt. A tagság azonban munkával járt: ülésenként legalább egy darabot kellett mindenkinek felolvasnia, így elképzelhető, hog)' a tanárok figyelmeztették a szülőket az órarenden kívüli aktivitásra az egyre 38 romló iskolai eredmények miatt. Bár a kör csak rövid ideig állt fent, fontos hitvallás volt ez Herzl részéről az irodalom mellett. Ezen túlmenően irodalmi sikerei jó hatással voltak rá, különösen a főreáltanodában nyújtott gyenge teljesítménye miatt. Herzl az ötödik osztályban (1874/75) az iskolai értesítő alapján a „Kimaradtak" között szerepel; valószínű, hog)' ismét magántanulóként készült fel a vizsgáira. Bár fiatalkorának hőse Ferdinand de Lesseps, a Suezi-csatorna tervezője volt, Herzlnek a technika iránti érdeklődését már egy másik téma váltotta fel: az írói szenvedély.

39 Az 1875/76-os tanév második felétől három osztályt (VI-VIII.) az 1822 óta működő Pesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgymnasiumban végzett el. Az evangélikus tanintézet kifejezetten zsidó iskolának számított. Herzl most a nem zsidó környezetben szerzett tapasztalatok után egy olyan környezetbe került, amely nagyban hasonlított a szülői ház normáihoz, és prototípusa volt egy rendkívül asszimilált, de mégis zsidó közegnek.

41 Herzl kezderben még kielégítő osztályzatai 1877 nyarára lényegesen leromlottak; vélhetően ismét sokat írt, de most már a szélesebb nyilvánosságnak. 40 A Pesti Ág. Hitv. Evang. Főgymnasium Értesítője (Ért. 380/1865-77) szerint az 1875/76-os tanévben 355 tanulója volt az iskolának; ebből 231 volt zsidó és csak 92 evangélikus. 41 Beller: Herzl, 19. old.