Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Ujvári HEDVIG: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és HerzI Tivadarnál
zív nyelvi, irodalmi képzésével ellentétben ez az iskola a technikai, műszaki tanulmányokra készített elő, és nagy hangsúlyt fek* V * ^ ^ 29 tetett a természettudományi képzésre. 1861-től az oktatás nyelve itt is a magyar volt, de nem minden tanár beszélre hibátlanul a nyelvet; többen 48-as veteránok voltak, akik olykor nagy lelkesedéssel be30 szeltek diákjaik előtt Kossuthról. Az 1870/71-es tanévvégén kiadott iskolai értesítőből kiderül, hogy Herzl Tivadar az I. B osztály tanulójaként ha nem is a kitűnők vag)- jelesek, de legalább az elsőrendűek között zárta az évet. Az osztálylétszám hihetetlenül magas, 118 volt, ami a tanévvé31 gére 105-re csökkent. Herzl tanulmányi eredményei nem elégítették ki se saját, se 32 szülei elvárásait. A következő évben kiadott értesítőben is az elsőrendűek között szerepel, de némi javulás állt be: tk. hittanból két jegyet, földrajzból és történelemből 33 egy-egy jegyet lépett fölfelé. A harmadik tanév végén kiadott értesítő szerint Herzl neve a „Kiléptek" között szerepel. Herzl minden bizonnyal magántanuló lett, és az év végi vizsgákra vélhetően magától készült fel. A legjobb eredményt ismét hittanból érte el, bár életrajzírója szerint Herzlnek nem volt különösebb erőssége a vallási stúdium; jeles volt magyarból, németből, földrajzból és történelemből, míg a leggyengébbnek szabadkézi rajzból bizonyult. 34 Egy év kihagyás után hiányzott belőle a tanuláshoz szükséges lelkesedés, majd az év második felében kimondottan sokat hiányzott. Bár magyarból és hittanból ronton, eredményei alapján maradt az elsőrendűek között. 35 Mivel rendkívüli családi esemény vagy betegség nem fordult elő, valószínű, hogy a sok hiányzás az általa életre hívott és vezett önképzőkör számlájára írható. Herzl ebben a tanévben nővérével, unokatestvérével és néhány iskolai barátjával alapított egy igényes és tevékeny irodalmi egyesületet Wir {Mi) névvel. Herzl volt az elnöke, és ő dolgozta ki a társaság alapszabályát is a találkozók hivatalos nyelvén, azaz németül. A tagok azonban igyekeztek megőrizni kétnyelvűségüket, csupán az iskolában is érezhető túlzott magyarosítást akarták egyensúlyozni. Magyar és német nyelvű műveket - értekezéseket, költeményeket - egyaránt bemutattak. A kör erősen a német nyelvű irodalom hatása alatt állt, elsősorban Nikolaus Lenau és Hölderlin hatása érvényesült. Herzl több magyar nyelvű művét is felolvasta: lefordította például Arany Jánostól A bajuszt, Toldi Miklós című esszéjében Arany eposzának az összefoglalását Pukánszky Béla, Németh András: Neveléstörténet, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 6 1998. 411-414. old. 1870 körül a műszaki területeken is megnövekedett a zsidók aránya. Vö.: Handler: Don, 49. old. Handler: Dóri, 51. old. A Pest-Városi Nyilvános Főreáitanoda Tízenhetedik Tudósítványa az 187011-iki Tanév Végén. Szerkesztette Ney Ferenc igazgató. Jelzete: Ért 288/1863-1876. Herzl idejében az iskola diákságának összlétszáma 900 körül mozgott, és a birodalom egyik legsűrűbben látogatott intézménye volt. 32 Handler: Dori, 51. old. 33 Uo., 52. old. 34 Uo., 53-54. old. Handler Herzl kimaradásának egyik lehetséges okaként felveti, hogy mivel ebben a tanévben volt a bar micvója, elképzelhető, hogy komolyan készült az eseményre. 35 Az értesítő címe ebben az évben megváltozott: A Budapest Fővárosi IV. Kerületi (Belvárosi) Községi Nyilvános Főreáitanoda Huszadik Tudósítványa.
