Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Ujvári HEDVIG: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és HerzI Tivadarnál
Noha a katolikus oktatásiig)- igyekezett a protestáns iskolákhoz hasonló tanügyi autonómiát szerezni, 1935-ig anyagi, pedagógiai, tantervi vonatkozásban teljes mértékben az állami hatóságok felügyelete alatt állt. Egy 1861 októberében hozott helytartótanácsi rendelet - Nordau ekkor járta a 3. osztályt - a katolikus gimnáziumokat az oktatás nyelve szerint két csoportra osztja: kizárólag magyar, illetve vegyes tannyelvű intézményekre. Nordau iskolája az utóbbi kategóriába tartozott, azaz az oktatás magyar nyelven folyt, de magyarázatok, feleletek, dolgozatok stb. esetében a tanulók többsége által beszélt nyelv, a német is használatos volt. Ezzel szemben a protestáns iskolák - noha az Entwurf követelményeihez ugyan alkalmazkodniuk kellett jóval nagyobb szabadságot élveztek, mivel az 1790/9l-es országgyűlésen kivívott tanügyi autonómiájuk birrokában belső életüket maguk intézhették. Az iskolák fenntartói maguk határozhatták meg az oktatás nyelvét, a világi hatóságok csak az intézmények felügyeletét látták el. 26 Valószínűleg ez a liberális szellem lehetett Nordau döntésének a katalizátora. Az V. osztályt (1863/64) ugyan még a kir. katolikus gimnáziumban kezdte meg, de már nem itt fejezte be: még a tanév folyamán a kálvinista gimnázium tanulója lett. 27 Ebben az időben Nordau kisebb írásaival már kilépett a nyilvánosság elé: több verse és prózai írása jelent meg a Pesten kiadott Der Salon. Organ für Belletristik, Kunst und Mode című lapban. 28 1866-ban eg)" évet vidéken, Rákoskeresztúron töltött házi tanítóként, majd a gimnázium felső évfolyamait befejezve 1867-ben érettségi vizsgát tett. Herzl az elemi után az 1855-ben alapított Pesti Városi Nyilvános Foreáltanodában kezdre meg középiskolai tanulmányait 1870-ben. Az Entwurf a nyolcosztályos gimnázium mellett létrehozott egy másik középiskola-típust is, a hatosztályos reáliskolát. A gimnázium humán jellegével, intenMészáros: Középszintű iskoláink, 85-89. old. A Pesti Kir. Kath. Fögymnasium Ifjúságának Érdemsorozata és Tanári Személyzete az 186314 Tanév Második Félévében. Értesítő 319/1863-64/2. AzV. osztályt ugyan megkezdte, neve szerepel a névsorban, de a 2. félévben már a „kimaradt" rovatban olvasható a neve. Az iskolaváltás Nordau visszaemlékezései szerint a kálvinista gimnázium német tanítási nyelvével magyarázható, ugyanakkor ennek ellentmond, hogy a református gimnázium ebben az időben a magyar kultúra fellegvára volt. Vö.: Schulte: Psychopathologie, 37. old. Ezúton köszönöm Karády Viktornak a kézirathoz fűzött észrevételeit. Véleménye szerint amit Nordau visszaemlékezéseiben kálvinista iskolaként emleget, az valójában evangélikus volt. A lap 1863 és 1865 között jelent meg havonta kétszer, minden hónap 6-án és 20-án. A szövegek mellett közölt divatképeket, szabásmintákat, kézimunkával kapcsolatos tanácsokat is. Az OSZK-ban csak a 3. évfolyam (1865) érhető el. Nordautól a következő írások jelentek meg: 1. Gedichte [Versek]: Mein Lied, Sternschnuppen, Das Meer der Liebe, Das Meer, Wunsch, Rosenmärchen; 2. Novellen und Erzählungen [Novellák és elbeszélések]: Das schöne Raizenmädchen, egy fordítás Ein Melodrama (Novelle, nach dem Ungarischen des G. Lauka von Max Nordau) címmel; 3. Skizzen, Sagen, Märchen [Vázlatok, mondák, mesék]: Sechs Geschenke (Mythe von Max Nordau) a tárca rovatban és végül 5. Bunte Mittheilungen [Vegyes közlemények]: Die Eröffnung des deutschen Theaters in Pest M. N-au. szignóval.
