Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Ujvári HEDVIG: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és HerzI Tivadarnál
iskolafenntartók maguk dönthettek az oktatás nyelve felől; 1860-tól a német nyelv csak egy tantárgy volt. Lényegi változást az októberi diploma hozott, minekután az Entwurfoan megfogalmazottak helyett az új gimnáziumi tanterv a magyar nemzeti szellemű középiskolai oktatást helyezte előtérbe; a német nyelvet csupán rendkívüli tantárgyként jelöli. Eg)' évre rá született az a rendelkezés, miszerint a német nyelv és irodalom a gimnáziumok összes osztályában heti két órában kötelező tantárgyként szerepel. A zsidó elemi iskola befejeztével Nordau az 1859/60-as tanévet a k. k. Staatsgymnasium (pesti „államgimnázium") elsőosztályos diákjaként végezte. 20 A tanév végén kiadott 21 iskolai értesítő nem közli a diákok névsorát. Említésre méltó azonban az immár nyolcosztályosként jegyzett gimnázium statisztikája: a 299 diákból 149 tartozott az izraelita, és csupán 83 a katolikus felekezethez. 22 Nordau osztályába 68 tanuló járt, ebből 35 volt zsidó. A nemzetiségi tagozódás szetint 58-an vallották magukat németnek, heten magyarnak. Az elsős Nordau órarendjében az alábbi tantárgyak szerepeltek: hittan (heti 2 órában), latin nyelv (8), német nyelv (4), magyar nyelv (2), természetrajz (3), természettan (2), matematika Nordau - még mindig Südfeld Simon - 4. osztályos gimnáziumi teljesítményéről már pontos adataink vannak. 24 Ezek szerint: erkölcsi viselet: dicséretes, figyelem: feszült, szorgalom: kellő. 25 Tanulmányi eredményei - hat érdemrendes rendszerben - jeles és kitűnő között váltakozott: kitűnő eredményt ért el hittanból és természetrajzból, míg jelesre vizsgázott latin, német és magyar nyelvből, valamint történelemből, mennyiségtanból és természettanból. A rendkívüli tantárgyak közül a szépírást jó eredménnyel teljesítette. A tanári kar olyan művész, író és tudós tanárokból állt, akik koruk szellemi életére nem kis befolyással bírtak. Nordaut tanította többek között Rómer Flórián (természetrajz), Lonkay Antal (magyar nyelv és irodalom) és Riedl Szende („philosophia" és német irodalom). „Az1770-es évek végétől azokat a katolikus gimnáziumokat nevezték 'királyi' gimnáziumoknak, amelyeket az állami hatóságok által kezelt Tanulmányi Alapból tartottak fenn." (Kiemelés az eredetiben.) A megnevezésekhez: a királyi gimnáziumokat 1849 után az Entwurf terminológiájának megfelelően „államgimnáziumoknak", 1867 és 1883 között ismét királyinak, 1883-tól 1946-ig királyi katolikusnak hívták. Mészáros: Középszintű iskoláink, 84-85. old. A Nordau által látogatott intézmény 1858 őszén indult négy osztállyal. Vö.: Mészáros: A magyar nevelés- és iskolatörténet, 51. old. Programm des k.k. Staatsgymnasiums in Pest veröffentlicht am Schlüsse des Schuljahres 1860. Az iskolai értesítők kiadása 1777-től volt kötelező. 1844-től a latin helyett magyarul jelentek meg. Mészáros: Középszintű iskoláink, 81. old. (A következők - lásd majd lent - már valóban magyarul jelennek meg.) 22 Uo.. 28. old. 23 Uo., 22-23. old. 24 A Pesti Kir. Kath. Fögymnasium Ifjúságának Érdemsorozata és Tanári Személyzete az 1862/3 Tanév Második Felében. Értesítő 319/1862-3/2. 25 A figyelmet négyes skálán, míg az erkölcsi viseletet és a szorgalmat öt jeggyel értékelték. Utóbbi kettőből a mai négyes osztályzatnak megfelelő jegyeket kapta, azaz az erkölcsi viselete lehetett volna még „példás", a szorgalma pedig „ernyedetlen".
