Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Ujvári HEDVIG: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és HerzI Tivadarnál

magántanárral készülhetett, ugyanis az is­kolai értesítőben egyik osztály névsorában sem tűnik fel a neve. 16 Középiskolai évek „1859 augusztusában Max a zsidó iskolát a leg­jobb bizonyítvánnyal fejezre be és a pesri katoli­kus gimnázium ösztöndíjasa lett. Sikerei folyta­tódtak, és úgy tűnt, hogy tanulmányait fényes eredményekkel és minden akadály nélkül sikerül befejeznie. Am 1862 tavaszán egy erős ma­gyar-nemzeti mozgalom bontakozott ki, amely egy új iskolatörvénnyel az eddigi okratást teljes mértékben romba dönrötte. A német nyelvet hirtelen száműzték a gimnáziumokból, és a ma­gyar jött majdnem minden tantárgy eserében a helyébe. Kevés tanár beszélte folyékonyan a ma­gyar nyelvet, és még kevesebben tudtak ezen a nyelven tanítani. [... A fiatal Max számára ez egy szörnyű katasztrófa volt. Az apja Goethe és Schil­ler nyelvének a szeretetére tanította, de egyide­jűleg beléirtotta a magyarral szembeni előítéle­tet is, amely akkoriban főként az alacsonyabb néprétegek nyelve volt. Később azonban Max Nordau annál szívesebben és nyíltabban méltat­ta ennek a nemzeti mozgalomnak a szépségét, nem kevésbé a magyar nép csodálatos irodalmát. Ám abban a pillanatban gyermeki lelkületének egy ilyesfajta változás árulásnak tűnt. Bár még egy évig a gimnáziumban maradt, de közte és az új tanárok között - többnyire kikeresztelkedett zsidók, akik extrém magyarizálódásr színleltek ­állandósultak a súrlódások. A fiatalembert ez megbotránkoztatta, és a tanév befejeztével el­hagyta az intézetet, hogy a német nyelvű kálvi­nista gimnázium tanulója legyen, ahol a tanulmá­nyait be is fejezte." 17 Alihoz, hog)" Nordau előítéleteit és dön­tését értelmezhessük, röviden a kor iskola­18 történetéről és oktatásügyéről. 1849-ban Leo Thun vallás- és közoktatá­si miniszter az osztrák minta alapján életre hívta Magyarországon is a nyolcosztályos gimnázium intézményét. 1 Az oktatás nyel­véül az iskola székhelyén honos nyelvet je­lölte meg, amely nyelv grammatikáját és iro­dalmát mindenütt tanítani kellett. Egy évvel később a németet mindenütt kötele­zővé tették. Eg)" 1854 év végén hozott ren­delkezés értelmében a gimnázium felsőbb osztályaiban a tantárgyak zömét mindenütt németül kellett tanítani. 1855/56-ban ez a rendelkezés kiterjedt az alsóbb osztályokra is. A követelések azonban irreálisnak bizo­nyultak részint a tanárokat, diákokat egy­aránt érintő nyelvi hiányosságok miatt, más­részt pedig a lakosság Habsburg-ellenes érzelmei miatt. Ennek következtében eny­hítettek az intézkedéseken, és 1859-ben az Herzl 1866 és 1870 közölt járt az elemibe. Ebből az időszakból egy iskolai értesítőhöz fértem hozzá: A Pesti Kii. Izraelita Minta Elemi Fő-Tanoda Értesítvénye 1868/9 Tanévről. Ld. Ért 347/1868-1869. Erinnerungen, 19-20. old. A kitekintésben Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1945 (Általánosan képző középiskolák). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988, valamint Uő.: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996 műveire hivatkozom, főleg 83-88. és 47-52. old. 19 Alapjául az Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich (Tanrendszerterv a gymnasiumokat illetőleg) szolgált. Vö.: Mészáros: Középszintű iskoláink, 78. old.

Next

/
Thumbnails
Contents