Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - KARÁDY VIKTOR: Zsidóság Budapesten a 20. század első felében

191Ü

57 1935

58 zsidók keresztények zsidók keresztények „önállók", birtokosok (magángazdaság)

59 26,8 8,6 27,1 9,0 Magánrisztviselők 25,8 5,3 28,4 8,9 Közszolgálat és szellemi szabadfoglalkozások

60 tisztviselők, díjnokok önállóak 9,2 9,6 5,6 3,8 8,8 1,2 Véderő

61 tisztek altisztek és legénység 0,7 4,3 0,1 0,5 1,4 Segédszemélyzet, napszámos, házi cseléd, szolga

62 37,5 72,2 34,1 70,2 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 N = 90 168 367 947 100 017 431 355 nyugdíjas, tőkepénzes és magánzó 2,6 2,3 ismeretlen és egyéb

64 2,1 3,6 11,5 12,8 A táblázatból mindenekelőtt kitűnik, hogy 1910 és 1935 között Budapesten a gazdasági fejlődéssel valószínűleg (az ismeretlen foglalkozásúak növekvő aránya adta hibahatáron belül) nem jelentéktelen strukrurális mobilitás zajlott le, amennyiben a szakértelmiség (a véderőben résztvevők kivételével) és az önállók kategóriája mindkét felekezeti aggregátumban növelte valamelyest részarányát az aktív népességben. Emellett azonban a zsidók és nem zsidók rétegszerkezetének drámai kontrasztA számítások forrása BStÉ, 1913-1920. 45-46. és 48-49. old. A számítások forrása BStÉ, 1936.52. old. A közlekedési ágazat önállói nincsenek külön jelölve 1910-re. 1910-ben együtt a közhivatalokban és a szabadfoglalkozásúak által alkalmazott díjnokokkal és szolgaszemélyzettel. 61 1910-ben tisztek, tisztviselők, altisztek és legénység együtt. 62 A magángazdaságban, a közszolgálatban és a szabadfoglalkozások alkalmazásában. 63 Az összes aktív lakosság százalékában. 1935-re hiányzik ez a kategória. 64 Az összes aktív lakosság százalékában.