Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
BEVEZETÉS - JÓKAI MÓR: Asszonyt kísér - Istent kísért (Részletek)
majd párbaj letr. Tehát az egyik glicerin az, mikor a feleségem megkeni vele a kézér, s én kezet csókolok neki, hát édes lesz utána a szám; aztán meg van egy képviselőtársam, aki nag)- borász, az glicerinr resz a borba: azt mondja, hog)" az nagyon jó, ez a másik. A „nitro" alkalmasint salétrom. A kertő együrt nagyon jó lehet: csak azt tudnám hog)" hogyan isszák?) - No, hát én leszek ezer forintig üzlettárs abban a nitroglicerin-gyárban. Ne tekintsen ön olyan gyanakodva rám. Én minden hazai iparvállalatnak buzgó pártfogója vagyok. Erre engem programom kötelez. Az én nevemet mindenütt ott találni. Alapító tag vagyok a Balatonbogiári Gőzhajótársularnál, Gyöngyös-kassai Selyemháziipar-vállalatnál, a Miskolci Kiházasítókelengye-társularnál, a Palotai Törökmeggyfapipaszár-neveltető Egyesülernél, az Ujpesri Esernyőelloparásellen-bizrosító Társulatnál; no meg a Corvinánál! Tele van énnekem ilyen részvényekkel a fiókom otthon. Abból élek én. Aztán hazaatyja vagyok. Nekem módomban van, ha egyszer magam is érdekelve vagyok a nitroglicerinben, olyan törvényt hozatni, amelynek folytán az ország köteleztetik nagyban fogyasztani a nitroglicerint. - Hár ez nálam egészen üzleri természetű ajánlat; ami által kegyed semmi tekintetben sem érezheri magár érinrve. De ralán legjobban elintézhetnek ezt tisztelt uraatyjánál; ha megmondaná, hogy hol lakik. A lyánka e szavamból erősen meggyőződhetett, hogy tisztán emberbarári céljaim vannak, s abbahagyta a válogatást, hogy nekem higgyen-e inkább, vag)" a Dunának? - No, engedje ön, hogy hazavezessem atyjához. Hol lakik? - Az nagyon messze van. - Itt áll egy bérkocsi a szegleren. Elvisz bennünket nag)" hamar. - Nem lehet oda bérkocsival mennünk. - Nem bízik ön rán lovagiasságomban? - Én nem tudom, mi az a lovagiasság. Azérr mondtam, hog)" nem lehet bérkocsival odamennünk, mert abba az utcába hintó nem jár soha. - Hár micsoda urca az? - A „Surtogó utca." - De furcsa neve van! Talán akik abban az utcában járnak, csak suttogva beszélnek? - Meglehet. - No, hát elkísérem önr oda gyalog. A leány végig nézett rajtam. - Ilyen ölrözerben nem jöhet ön oda. - Hogyan? Nem volnék tán elég szalonképesen öltözve? Az igaz, hogy az inggalérom egy kicsit le van már rörve. - Ellenkezőleg. Egyszerre megismerik önön, hog)" űr.