Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
MASZKOK MÖGÖTT - SZÍVÓS ERIKA: Budapesti mesék
hűlt a dinasztia irányában - különösen azurán, hogy az udvar elismerése és iránra való figyelme egyre röbb formában nyilatkozott meg. 1876-ban az uralkodó az írót a Szenr István rend kiskeresztével rünrerte ki. Rudolffal való, fentebb már emlírert jó kapcsolatán túl József főherceggel és családjával is szívélyes viszonya alakult ki. A főherceg (a néhai József nádor fia, Ferenc József császár másodunokatestvére) nemegyszer vendégül lárra őr alesúti kastélyában; bábáskodott Jókai ötvenéves írói jubileumának 14 előkészírése körül, egyébként pedig szintén közreműködött Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben egyes köteteinek munkálataiban. Az életrajzok tanúsága szerinr Jókai, az egykori radikális politikus, akkor tudott a legkevésbé ellenállni az udvar közeledésének, ha az a kedves gesztusok formáját öltötte. Hízlegett neki minden olyan alkalom, amikor a császári család valamely ragja figyelmével rünrerte ki, és még inkább az, ha személyes kapcsolatba került vele. Kétségtelen ugyanakkor, hogy" Jókainak a dinasztia iránti nagy" tisztelete nehezen volt összeegyezetethető negyvennyolcas múltjával, az önkényuralom alatti irodalmi tevékenységével, és a hatvanas években játszott politikai szerepével. Az írót idős korában komoly dilemma elé állították az olyan helyzetek, mint például Kossuth temetése 1894-ben, amikor vezérszónoknak kérték fel, s vívódott, hogy elvállalja-e a megbízást; tudta, hogy ha nem vállalja el, nemzete fogja rossz néven venni, ha elvállalja, akkor pedig az udvar. A Budapest-kötet. Jókai cikke a budapesti életről Szerkesztői megbízatása mellett az is érthető, hogy a Budapest-kötet fejezeteinek írásában miért vett részt Jókai. Ezen a téren is jócskán volrak tapasztalatai, hiszen nemcsak a város életéből merítő regényíróként, hanem ismeretterjeszrő anyagok, pamfletek szerzőjeként is nemegyszer írt a fővárosról. 1870-ben jelent meg pl. A Magyarország képekben című honismertető album (Nagy Miklós szerkesztésében), amelybe Jókai írta a Budapestről szóló részt. Kifejezetten a városba lárogató idegenek számára jelentették meg a Budapesti Látogatók Lapja című kiadványt; ebben jelent meg Jókai Csevegés Budapestről'szóló írása. Irt ezenkívül a régi pesri életről és a főváros jövőjéről, valamin képviselőként is felszólalt, illetve cikkezett több budapesti vonatkozású kérdésben. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című sorozar Budapestről szóló körete 1893-ban jelent meg. Az egyes fejezeteket itt is illusztris szerzőgárda írra, a maguk területén mindannyian elismert szaktekintélyek; a kötet írása idején nagy részük egyetemi tanár vagy valamely országos kulturális intézmény vezetője. Budapest épíLd. még erről jelen kötetben Rózsafalvi Zsuzsanna: Ötvenéves aranylakodalom a múzsával, A Jókai-jubileum és a díszkiadás története. Mikszáth /. m. 168. old. Budapesti Látogatók Lapja, 1892. február 20. III-IV. old. 17 Lásd például Jókai Mór: Politikai beszédei. Budapest., 1930.1. köt. 180-181., 202-204., 211-219., 236-238. old.
